A Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) 2022. szeptember 20-i ülésén Szövetségünk részéről Császár Erzsébet ügyvezető elnök vett részt, az arról való tájékoztatását alább adjuk közre.
Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke rövid köszöntője után, a megkezdett ülésen először a Kormányzati oldalon lévő új tagok bemutatására került sor. A legjelentősebb változás a társelnök személyében történt, Dr. Navracsics Tibort, Czunyiné dr. Bertalan Judit váltotta ebben a pozícióban, mint az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa. Kormánybiztosként fontosnak tartja az egyeztetést az Önkormányzatokkal és az állami szervekkel, szükségesek a konzultációk a területfejlesztés megújulása érdekében.
Mivel a BFT ülésein meghívottként térségi civil szervezetek is képviseltethetik magukat, így több szempont is segítheti a fejlesztési törekvéseket, melynek nem csak térségi, hanem országos célja egy több lábon álló “zöld” gazdaság kialakítása.
Címszavakban az ülésen elhangzottakról:
– A Balaton nagyságrendileg 300 ezer ember élettere, ami a nyári szezonban fél millióra duzzad. A klímaváltozás hatásai sajnos a térséget se kerülik el, ezt nagyon jól mutatja a Balaton vízállása, ami a szokásos 125 cm helyett az idei szezonkezdéskor a téli, tavaszi csapadékmennyiség elmaradása miatt csak 100 cm volt, majd tovább csökkent 73 cm-re, melyen az őszi esők sem tudtak jelentősen változtatni egyelőre.
– A gazdaság fejlesztésénél mindenképpen fontos az ökológiai szempontok figyelembevétele, hiszen ezek az aszályos időszakok a jövőben nagy valószínűséggel többször elő fognak fordulni.
– Szintén fontos kérdés, elsősorban a Nyugati-medence kotrása, ehhez megfelelő zagyterek létrehozása.
– A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet monitoring rendszere sok évtizede pontos képet ad a tó állapotáról, mely mindenképpen meghatározó a vízminőséget javító, mennyiséget megtartó lépések megtételéhez. Az 1980-90-es évekhez képest a tó vízminősége jelentősen javult, de 2019-20-ban ismét megkezdődtek az algásodási folyamatok. Ennek nyomán nagyon fontos a tó tehermentesítése, mind a tó élővilága, mind az itt élők életminősége, mind a turisztikai érték megtartásának érdekében.
– Jelenleg a nyári szezonban 6 helyszínen történik ivóvíz ellátáshoz szükséges vízkivétel a Balaton vizéből, cél ezeknek a kiváltása. Ez egyrészt a már meglévő nyirádi karsztvíz bázis korszerűsítésével, bővítésével , valamint új vízbázisok bevonásával történhet.
– A térség ivóvízellátásának biztosítására tervek szerint bevonják a kincsesbányai karsztot, illetve a Mura hazánkon átfolyó szakaszának víz visszatartásával igyekeznek segíteni. Utóbbinál felmerült a tó vízpótlásának a lehetősége is, ennek (újra)tervezését időszerű lenne elkezdeni. Ezek a tervek a Mura vízhozamának – százalékosan nézve – csekély részét érintenék, mindenképp a környezetvédelmi törvények, előírások figyelembevételével, illetve fenntartható, megújuló energiával működtetett üzemek létrehozásával.
– Szükséges emellett az elavult vízközmű hálózat felújítása, a jelenlegi igényekhez mért bővítése, a térség ivóvíz ellátásának biztosítása érdekében, figyelve a turista szezonban megnövekedett igényekre.
– A balatoni turizmusnak igen kis szelete, de semmiképp nem elhanyagolható része a horgásztatás. Évente mintegy 100 ezer Balatonra jogosító horgászengedély kiadása történik meg, miközben a horgászati lehetőségek a víz közelében egyre szűkülnek. Egyrészt nem megoldott a már meglévő horgásztanyák férőhelyeinek gyors bővítése, esetleges újak létrehozása is nehézségekbe ütközik, szemben a gomba mód szaporodó vitorlás és elektromos hajókikötők létesülésével.
1990-es évek óta állami partvédőmű építése okán nem változott a természetes és mesterséges partszakaszok közel 50-50%-os aránya, mégis egyre nehezebb szabad partszakaszt találni, ahol lehetne horgászni. Itt ezen a ponton egyrészt szükséges lenne a szabad használatú partszakasz fogalmának a pontos meghatározása, a part beépíthetőségének a vizsgálata és szigorú központi szabályozása a térségi szereplőkkel egyeztetve, hangsúlyt fektetve a közösségi használatra. Az erre járó turista – és itt most mindegy, hogy horgász vagy sem – egyre nehezebben tudja szabadon és nem zárt, illetve beépített körülmények között megközelíteni a vizet.