Zárónyilatkozat 

A konferencia résztvevői
megértéssel vették tudomásul, hogy a meghívott állami- és társadalmi szervezetek
vezetői az adott időpontban nem tudták szervezetüket képviselni. A konferencián
résztvevők megállapodtak abban, hogy a magyar horgásztársadalom Balatonnal
kapcsolatos véleményét, a konferencián elhangzottakat, a leglényegesebb
megállapításokat és javaslatokat záró-nyilatkozatban rögzítik és
valamennyi  meghívottnak és résztvevőnek
megküldik. 

A konferencián
megállapításra került, hogy a Balatonon jelenleg mintegy 60-70 ezren
horgásznak, a horgászok a tó körüli, illetve más régiók horgászegyesületeihez
tartoznak. A horgászati tevékenység mellett az egyesületek az érdekeltségi
területeiken aktívan vesznek részt a Balaton környezetének védelmében, a
vízpart tisztán tartásában és a horgászati feltételek javításában.

Sajnos a horgászok és
szervezeteik érdekérvényesítő képessége nem mindig eredményes. Példa rá az
elmúlt évek néhány jogi szabályozása, amelyek – pl. a kikötő rendelet, a
hajózási előírások, vagy más szabályok – indokolatlanul sújtják a balatoni
horgásztársadalmat. Amíg gomba módra szaporodnak a költséges vitorláskikötők,
addig a jóval környezetbarátabb közösségi horgászkikötők rendeleti
hiányosság  (e típus elismerésének
hiánya)  következtében ellehetetlenülnek.
Hasonló példákat lehetne hozni a parti- és csónakos horgászat helyzetét rontó
intézkedésekről, akkor, amikor egyre jobban hangsúlyozásra kerül a
horgászturizmus helyzete és fontossága. 

Mindezek alapján a
résztvevők fontosnak ítélték a következőket: 

 1.   A Balaton halállományának kialakításában és hasznosításában
elsősorban a horgászat és a
horgászturizmus érdekeit kell szem előtt tartani. A
balatoni halászati tevékenység csak kiszolgáló jelleggel, elsősorban a
főszezonon kívül és meghatározóan állományszabályzó jelleggel legyen jelen a
tavon. Gazdasági jellegű halászat a horgászturizmus ellen hat.

      A víz hasznosítójának, a Balatoni
Halászati Zrt -nek jóval nagyobb gondot kell fordítania a halvédelem, a
halászati őrzés feladatainak ellátására és ebben a horgászszervezeteknek is
partnereknek kell lenniük. 

 2.  A horgászat, a horgász látogatottság növekedése ellen szól a
parti- és csónakos horgászati lehetőségek
szűkülése és a horgász- hobbi csónakok elhelyezésével kapcsolatos áldatlan állapotok. A horgászati lehetőségek
bővítése céljából konkrétan át kell tekinteni a horgászati feltételek javíthatóságát.

Elsősorban a parti
horgászat lehetőségeit kell számba venni
– és ahol az lehetséges, a jelenleg horgászok elől elzárt partszakaszokat az
elő- és utószezonban meg kell
nyitni (ilyenek: a strandok, főszezonon túl üzemen kívül lévő hotelek, vendéglátóhelyek,
közösségi üdülők előtti partszakaszok).

    Érvényt kell szerezni a halászatról, horgászatról szóló törvény
szolgalmi előírásának, mely szerint  a
terület tulajdonosa köteles tűrni a vízparti területén folyó horgászati
tevékenységet. Az önkormányzatoknál is el kell érni a lezárt vízparti, a
vízpart megközelítését lehetővé tevő területek
időszakos, vagy teljes körű használati lehetőségét. A használati feltételeket
az önkormányzatok, a halászati
hasznosító, illetve a horgászszervezetek megállapodásokban  rögzítsék. 

 
3.  Fel kell gyorsítani a kedvtelési célú csónakkikötők kialakítását.
Ennek érdekében fel kell oldani a jelenlegi szabályozások ellentmondásait. A
szabályozásban elsősorban a kikötőlétesítés túlzóan szigorú feltételrendszerét
szükséges megváltoztatni. A horgász csónakkikötők létesítésénél a
környezetbarát és praktikussági szempontokat kell figyelembe venni és nem lehet
a közcélú kikötőkre vonatkozó jóval szigorúbb feltételeket megszabni. A kikötők
létesítése és engedélyezése során alkalmazott, túlzottan bürokratikus eljárást
a hatékonyság és a megfelelő gyorsaság irányába kell formálni. El  kell érni, hogy a kis létszámú balatoni
egyesületek vezetése ne kerüljön lehetetlen helyzetbe a sokirányú
kötelezettségek  előírásával.  Ne kizárólag
a létesítő egyesület ilincseljen
a különböző szakhatósági állásfoglalásokért, hanem ebben az engedélyező
szakhatóság nyújtson segítséget. 

 4.  Ha a horgászatot, a horgászturizmust államilag és a térségben
fejleszteni kívánják, akkor   a
következőket kell látni. A tó körül biztosított pl. a szállás, az ellátás, a
horgászcikk kereskedelem, a területi engedély ellátás. Fejlődés viszont csak
akkor várható, ha a halállomány horgászatilag egyre vonzóbbá válik, ha a parti
horgászlehetőségek megmaradnak, növekednek, ha a csónakkikötés, a – tárolás és
a horgászcsónak – bérlés helyzete javul, a horgászati információk és propaganda
bővülése is megvalósul. A Balaton-part rendezési tervében a horgászat
fejlesztésének elképzeléseit is be kell  illeszteni.

  A horgászszervezetek
képviselőivel együtt át kell tekinteni: hol van lehetőség horgásztanyák és
horgászcsónak-kikötők létesítésére? E tervekben a horgászturisztikai szempontokat fokozottabban kell érvényesíteni. 

 5. A csónakos, nyíltvízi horgászat gyakorlása során többirányú és
szinte betarthatatlan szabályozások érvényesülnek, ezek ésszerűsítését el kell
érni. Ugyancsak előrelépés lenne ha a Balaton parti sávja – a déli parton 300 m, az északi parton 100 m –  ténylegesen horgászsáv lenne. Itt
halászati tevékenység ne folyjon, és a kikötők közvetlen
környékének kivételével a csónakok forgalmán kívül más hajózási tevékenység ne
zavarja a horgászatot. 

 6. A nádas-állomány védelme nemzeti érdek és ez a balatoni horgászok
érdeke is. A hagyományos nádi
horgászati módszer nagyobb népszerűségnek örvend a nyíltvízisüllőzésnél is. A nádfalon való
horgászatot – a horgászszervezetekkel való egyeztetés és egyetértés mellett – a balatoni
horgászrendben célszerű szabályozni.

 7. A horgászszervezeteknek és az önkormányzatoknak sok kérdésben
hasonlóak a törekvéseik, ezért természetes partnerek. El kell érni, hogy az
együttműködés tovább erősödjön az
önkormányzatok és horgászszervezetek között. Különösen sokat tehetnek   közösen a horgászat számára
rendelkezésre álló parti területek, mólók létrehozásában és  fenntartásában. 

  8.  A  tó halászati haszonbérlőjével, a Balatoni Halászati Zrt -vel
kialakult szakmai kapcsolatokat a területi              engedélyek kiadásában, a
halasításoknál, a halőrzésben fenn kell  tartani
és javítani kell. A Zrt -nek a                 területi engedélyek kiadásán kívül nagyobb
figyelmet kell fordítania a parti- és
csónakos horgászati                   lehetőségek megtartására, fejlesztésére, a halasítások
megfelelő társadalmi kontrolljára, és nem                        utolsó sorban a halvédelem igen fontos kérdéseire. A halgazdálkodás, a
horgászat számára vonzó                      halállomány fenntartása, kialakítása érdekében több konzultációra, elemzésre van
szükség és nagyobb              mértékben kell a horgászszervezetek  véleményére
támaszkodni.
      A területi engedély-árak meghatározásában is konszenzusra kell
törekedni.
 

A konferencia résztvevői
arra törekednek, hogy a balatoni horgászat, a balatoni horgászturizmus az
adottságok kihasználásával és a lehetőségek megteremtésével a jövőben tovább
fejlődhessen.

Felkérik a felelős
állami- és társadalmi szervezeteket, hogy a horgászat lehetőségeinek javítását saját területükön
segítsék elő.

Balatonalmádi, 2006.
szeptember 24.
 

  dr. Táncsics Aladár                            Szalay Ferenc                                     dr.
Szabó  Imre

    HEVMESZ elnöke                     MOHOSZ ügyvezető elnöke                       MOHOSZ elnöke

                                              Balatoni Együttműködési
Fórum elnöke