Országos Meteorológiai Szolgálat ikt.sz. 161/2008.
Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma
8600 Siófok, Vitorlás u. 17.
________________________________________________________________________________________
Rajnai Árpád
Ügyvezető elnök
Bakony-Balaton Horgász Szövetség
8200 Veszprém
Muskátli u. 6.
Tisztelt Rajnai Árpád Úr!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részére eljuttatott levelére az alábbiakban részletesen válaszolok. Az OMSZ Balatoni Viharjelző Obszervatóriuma a lehetőségekhez képest igyekszik figyelembe venni minden visszajelzést a viharjelzést illetően. Ennek megfelelően október 30-án az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezésében egy tanácskozás zajlott le a viharjelzés jövőjéről, ahol a Vitorlás Szövetség képviselőitől a Vízirendészet munkatársáig sokan vettek részt. Sajnálatunkra a balatoni horgászok részéről nem jöttek el a meghívottak. Javaslom, hogy az alábbi választ honlapukra is szíveskedjenek kitenni, illetve a Szövetség részéről felvetődő további kérdésekre közvetlenül is választ tudok adni az Obszervatórium 84-310466 telefonszámán.
Üdvözlettel
Horváth Ákos
meteorológus
A honlapjukon megjelent írás kapcsán azzal a kéréssel fordultam a Horgászegyesület vezetőségéhez, hogy a másik oldal meghallgatása jogán közöljék a meteorológusok véleményét is.
A legfontosabb, hogy a 2006 augusztus 20-i tragédia nincs hatással a Balatoni Viharjelzésre. A budapesti vihar -éppen úgy, mint az azt 2 órával megelőző balatoni vihar- meteorológiai szempontból időben előre volt jelezve. Azonban a nagyvárossal szemben a Balatonnál megvannak a riasztás megfelelő eszközei, valamint a vízre szálló hajósok, vitorlások és horgászok (Önök) komolyan vették a jelzéseket, tudták a dolgukat és ezért nem történt a Balatonnál tragédia.
A légköri folyamatok időnként nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem jelezhetőek pontosan előre. A légköri bizonytalanság nyáron főként a zivatarok miatt nagyobb, míg ősszel és télen biztosabb az időjárás előrejelzése. Ha a meteorológusoknak minden köbkilométeren minden percben lenne mérésük, éves átlagban akkor is minden 10. riasztás hibás lenne. (Ehhez képest a jelenlegi 85 %-os beválás talán nem tekinthető rossznak. A másodfokú viharjelzések fenntartási ideje 2008-ban a nyugati medencében az összes idő 17.5 % a keleti medencében 16.5 %-át tette ki. )
Jelenleg a Balaton térségét viharjelzés szempontjából két részre tudjuk osztani: Keleti – és Nyugati-medencére. A viharjelzéssel szembeni jelenlegi elvárás az, hogy ha az adott medencében erős vagy viharos széllökés történik, akkor azt megelőzően legalább 30-60 perccel legyen kiadva az első vagy másodfokú viharjelzés.
A szél erőssége azonban nagyban függ attól, hogy a Balaton melyik pontján tartózkodunk. Északi szélnél például gyakori, hogy Almádiban vagy a Badacsony lábánál csak néha tapasztalunk egy-egy befújást, ugyanakkor Zamárdiban vagy Balatonmárián akár 70-80 km/ó legerősebb széllökések is előfordulnak. Hasonló a helyzet a hullámzással: Csopakon a nádas tövében horgonyzók értetlenül állnak a másodfokú jelzés előtt, míg Siófok partjainál az erős hullámzásban bukdácsoló kishajót csak nehezen tudják megmenteni. Az elmúlt években többször is előfordult olyan szerencsétlenség, hogy a csónak a csendesebb parti vizekből besodródott a hullám övezetbe és ott felborult vagy elsüllyedt. Ilyenkor még az északi part tövében sem egyértelmű a helyzet, a szél pár fokos fordulásával az eddig szélvédett öbölre is lecsaphat a vihar komoly veszélyhelyzeteket okozva.
Nyáron a viharjelzésben a legnagyobb bizonytalanságot a gyorsan kialakuló majd gyorsan eltűnő zivatarok okozzák. Valószínűleg az éghajlatváltozás eredménye is, hogy a zivataros napok száma az elmúlt két évben közel megduplázódott!. A 90 km/ó-t meghaladó erős szélviharok száma ugyancsak megnövekedett: míg 1990 és 2006 között átlagosan 5 ilyen vihar volt egy szezonban, addig az utolsó két évben átlagosan 12 erős szélvihar volt egy a viharjelző szezonban! Egy zivatar nem minden esetben jelent közvetlen veszélyt a Balaton teljes területére. A Siófok fölött tomboló helyi zivatar okozhat viharos széllökést Füreden és Balatonföldváron, azonban Zánkán gyakran mindez csak átmeneti szélerősödéssel jár, míg a Keszthelyi-öbölben esetleg a szellő sem rezdül. Azonban gyakran előfordul, hogy a keleti medencében tomboló zivatar a „tapasztalattal ellentétben” éppen nyugat felé mozdul, vagy ami még rosszabb, látszólag váratlanul a Nyugati-medencében alakul ki egy másik zivatarcella, egyik pillanatról a másikra. Ha a számítások az ilyen váratlan fordulatok lehetőségét valószínűsítik, a meteorológusnak ki kell adnia a jelzést. A jelzést mindaddig fenn kell tartani, amíg erős, vagy viharos széllökések bekövetkezése valószínűsíthető.
A régi rakétás viharjelző rendszert inkább az idő és a nosztalgia szépíti meg. Egyrészt a „rakétás világban” még sokkal szerényebb eszközök álltak a meteorológusok rendelkezésére. Így gyakran előfordult, hogy egy délutánra várt vihar miatt már a délelőtti órákban ki kellett adni a jelzést, amit legfeljebb este lehetett levenni. Feltéve ha még ott volt a kezelő aki lehúzta a nappal is 1 km távolságból alig látható viharkosarat. (Gyakori személyes tapasztalat, hogy másnap reggel Szántódon még piros jelzést mutatott a viharkosár míg Tihanyban már alapon volt a jelzőrendszer állása.) A bizonytalanságot csak fokozta, hogy a légköri fényszórás miatt 4 km távolságból már nem lehetett megkülönböztetni a rakéta színét, illetve sokszor már csak a pukkanást hallhattuk: a rakéta már addigra régen kiégett. A viharjelző lámpák esetén a jelzés kiadása néhány másodpercet vesz csak igénybe.
A viharjelzéseket és a balatoni időjárás jelentéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készítik (kivéve az elő- és utószezon éjszakai óráit, amikor Budapestről felügyelik a rendszert). Ahhoz, hogy az ügyeletes meteorológus a következő 12 órára meg tudja mondani a várható balatoni időjárást, többek között szükség van a meteorológiai állomásokon végzett mérések eredményeire, a felső légköri rádiós szondák méréseire vagy a meteorológiai műhold és radar megfigyelésekre az Atlanti-óceántól az Ural hegységig. Az összegyűjtött információkat nagy teljesítményű számítógépek dolgozzák fel, sokszor egy óránál is hosszabb számításokat végezve, és ez a hatalmas adathalmaz kerül a meteorológus asztalára, illetve a számítógépének képernyőjére. Részletes elemzés után a meteorológiai térképeken láthatóvá válnak a légköri jelenségek, illetve azok a zónák, ahol a veszélyes időjárási folyamatok kialakulhatnak. A balatoni viharjelzés azonban a meteorológián belül is különleges feladatnak számít, a legmodernebb technika ellenére is alapvetően fontos, hogy a meteorológus „első kézből” értesüljön a légkör állapotáról. Ezért épült az Obszervatórium a Balaton partjára ahonnan teljes rálátás van a égre és vízre egyaránt. (A viharjelző meteorológus helyzete kicsit hasonlít a légi csaták vadászpilótájának küzdelmére, a pilóták is a legmodernebb eszközökkel követik az ellenséget, de a légi harcban mégis a legfontosabb az, amit az üvegen keresztül a pilóta a szemével lát.)
Sokszor gyorsan kell dönteni a jelzés kiadásáról, és a jelzés fokozatáról. A meteorológus is tisztában van vele, hogy a felelőssége nagy: a másodfokú viharjelzés kiadásakor sokszor több ezer embernek kell elhagynia a Balatont, a csónak és vízibicikli kölcsönzéssel foglalkozókat komoly anyagi károk érhetik, a csónakból horgászóknak egész napos programjuk mehet tönkre. A jelzés elmaradása viszont tragédiákat okozhat…
A szakemberek tudják, hogy a Balatoni Viharjelzés terén van még hova fejlődni. A másodfokú viharjelzés jelentheti azt is, hogy a legerősebb széllökés 65 km/ó lesz, de jelenthet akár 120 km/ó széllel járó orkánt is. Célszerű lenne egy harmadfokú jelzés bevezetése a rendkívüli időjárási helyzetekre. Nagyon hasznos lenne a Balaton további bontása a Badacsonyon túli keszthelyi szektorra, a Tihanyig tartó Középső medencére és a Keleti medencére. Elvileg erre lenne is lehetőség, azonban ez a meteorológia oldaláról további szakmai fejlesztéseket és számítási kapacitás bővítést igényelné.
A balatoni hajósok, csónakosok horgászok, nyaralók számára nagyon fontos a balatoni időjárás. A Balatonnál van a legtöbb ember kitéve a természet szeszélyének és Magyarországon ez az a hely, ahol a mindennapi időjárás jelentés életet menthet.
Türelmüket és együttműködésüket köszönve, üdvözlettel
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának munkatársai nevében
Dr. Horváth Ákos
meteorológus
obszervatórium vezető
Az OMSZ Siófoki Obszervatóriumának válaszlevelét március végén
honlapunk nyílvános oldalán is megjelentetjük.
Szerkesztőség.