Eddig több mint harminc egyedi, horgászegyesületi és önkormányzati kérelem érkezett úgynevezett tisztító nádaratásra, de még további igényekkel számolnak. Az engedélyt minden esetben az illetékes nemzeti parkkal egyeztetve adja meg a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az ilyen egyedi engedélyek alapján várhatóan mintegy 20 hektárnyi nádast fognak levágni az üdülőrégióban, az agrárvállalkozók haszonnádaratása ugyanakkor várhatóan elmarad, mivel a rendkívül enyhe télben a tavon nem alakult ki – és várhatóan már nem is fog – az aratáshoz alkalmas jégvastagság február közepéig, a „nádarató szezon” végéig – közölte Csonki István, az Igazgatóság vezetője. A nádvágási kérelemmel élt balatoni egyesületeink – a Szövetség közreműködésével – az engedélyeket már megkapták.
A Balaton nádasállománya mintegy 1200 hektárra tehető, és a fele védett. A másik felét háromévenként lenne célszerű levágni „vágásforgóban”, hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente tehát 200 hektárnyi nádast kellene learatni vízminőség-védelmi okokból, amit korábban állami támogatással végeztek el. A haszonnádaratásért a vállalkozók fizetnek, a rosszabb minőségű nád aratásáért pedig a vízügynek kellene fizetnie. Az elmúlt években 80-100 hektárnyi nádast arattak le a Balatonnál és a Kis-Balatonnál – függetlenül a jégviszonyoktól.
A vízügyi szakemberek szerint ha több is lesz az avas, régi nád, ez még nem okoz vízminőségi problémát, a tavasszal fészkelő madaraknak pedig akár kedvezhet is.