A Magyar Közlöny 2008 / 90.
számában megjelent (és időközben hatályossá vált) a 18/2008 (VI.19) KvVM rendelet a
védett és a fokozottan védett növény-
és állatfajokról, a fokozottan védett
barlangok köréről, valamint az Európai
Közösségben természetvédelmi
szempontból jelentős növény- és állatfajok
közzétételéről szóló
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról. Ez az új jogi szabályozás további előrelépést
jelenthet a kormorán [kárókatona]
kártételének mérséklésére.
Idézet a módosított
KöM rendeletből:
" 4/A.
§ (1) Közegészségügyi okból,
továbbá a légiközlekedés biztonsága,
valamint az okszerű mezőgazdasági termelés
biztosítása érdekében – amennyiben
természetvédelmi érdeket nem sért
– <…….> a
kárókatona (Phalacrocorax
carbo), <…. >riasztása,
elejtése, gyérítése, állományának
szabályozása engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti fajok egyedei tekintetében a riasztás a védett
természeti területeken kívül július 1.
és február 28. között, a repülőtereken
és biztonsági övezetükben pedig egész
évben engedély nélkül végezhető.
(3) A kárókatona
(Phalacrocorax carbo) gyérítését
engedély nélkül végezheti a külön
jogszabályok alapján kijelölt vadászatra
jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban
keletkezett károk mérséklése érdekében,
amennyiben tevékenységét:
a) az ingatlan
tulajdonosával, illetve jogszerű használójával
megállapodást kötve,
b) védett
természeti területen, illetve különleges
madárvédelmi területen kívül,
c) szeptember
1. és január 31. között,
d) a vadászat
rendje megsértésének nem minősülő,
valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és
módszerrel, valamint
e) az okszerű
vadgazdálkodás akadályozása nélkül
végzi.
(4) A kárókatona
(Phalacrocorax carbo) gyérítése
során ólomsörét használata tilos.
(5)
<…………..>
(6) A vadászatra
jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr
és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr
a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést
végző személyekről (a vadászjegyük
számának feltüntetésével), a
gyérítések helyéről, idejéről,
módjáról, valamint az elejtett madarak számáról
a tárgyidőszakot követően, február 28-ig köteles
jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi
hatóságnak."
A módosított
rendelet megváltoztatta néhány növény
és állatfaj védettségét is. Így
pl. a tarka géb (Proterorhinus marmoratus) kikerült az
egész éven át védett halfajok listájáról,
a rákoknál a folyami rák mellett a kecskerák
(Astacus leptodactylus) is védetté vált.