Szerda a halászok napja volt. Kedves háziasszonnyal (Varga Judit), sok látnivalóval, bográcsban főtt ebéddel. Ebéd után érdekes előadás a házigazdától (Bodó Iván), a halászati telepvezetőtől. Ha már annyi halastavat láttak a gyerekek, akkor persze a horgászatot is ki kellett próbálni. Minden gyerek fogott kisebb – nagyobb <inkább kisebb> halat. Sanyi Bá’ [még a gyerekek sem tudják, hogy napjaink jeles balatoni harcsahorgásza!] naná, hogy kitett magáért a hét kilós amurjával. Szép és érdekes nap után még egy kis fagyizás Balatonlellén és irány haza! És természetesen még jött az a bizonyos balatoni strandolás.
Ahogy ujabban a táborban mondják: a csobbanás! Elvégre NYÁR VAN, kánikula és VAKÁCIÓ!
Ahogy ujabban a táborban mondják: a csobbanás! Elvégre NYÁR VAN, kánikula és VAKÁCIÓ!
Csürtötök. A már szokásosnak mondható programbőség. Munka ( a műveknek el kell készülnie), műteremlátogatás és vendégség a helyi, a Balatonalmádi Sporthorgász Egyesületnél. A tábor lakói ismerkedtek egy kicsit az egyesülettel, a nagyon szép balatonparti horgásztanyával. Egy kis pecázás is belefért az időbe, míg készültek a balatoni népdalokkal, énekekkel való ismerkedésre. Azt tudták, hogy a PKKK (Pannonia Kulturáis Központ és Könyvtár) szervezésében népdalosokkal fognak találkozni, de bizony mindenki alaposan meglepődött (és bizony egy kicsit meghatódott) amikor a horgásztanyán a teljes vörösberényi „Borostyán” Népdalkör felsorakozott az ifjú „művészek” tiszteletére, Lennertné Trimmer Petra vezetésével. Természetesen teljes díszben, népviseletben! Szólt a nóta, tánc is perdült.
Csütörtökre mégegy almádi érdekesség. Ebéd a „Határ Csárdában”. No nem az ebéd volt az érdekes (csak finom), jutott abból minden napra…, hanem maga csárda. Nem véletlenül”határ” a neve, hiszen valamikor itt húzódott Veszprém és Zala Vármegyék határa. A fáma szerint ha bementek a veszprémi pandurok az ívóba, nem volt szükség nagy menekülésre, elég volt a betyároknak ha átmentek az ívó másik felébe, Zalavármegyébe…
Péntek. Már egy kis szomorúság is mutatkozik. Miért is ne, hiszen fogy az idő. Ráadásul a testvérpárnak is ez az utolsó napja, a szülők viszik tovább őket más programra. Még a nap se süt ma hét ágra. Persze ha már beindul a napi verkli, nincs hely az ilyen gondolatoknak. Reggel egy rövid, kötetlen beszélgetés a Szövetség elnökével (titkok vannak születőben…)és utána már egy fontosabb találkozás. A város Polgármesteri Hivatalának nagy tanácsterme már házimozinak átalakítva, és ott Keszey János polgármester úr fogadta az Ezüst Ponty képzőművészeti és horgász tábort. Polgármester Úr tájékoztatása és személyes élményeivel is átszőtt ismertetése valamint a filmvetítés együttes hatása minden gyermek fejében maradandóvá tette azt a gondolatot hogy többször vissza kell jönni ide, Balatonalmádiba. A visszaemlékezés elősegítésére Polgármester Úr minden táborlakónak a városra emlékeztető ajándokt adott át, a nagy megtiszteltetéstől bizony kicsit szótlanná vált gyerekeknek.
Szombat a táborzárás napja! Reggel még egy gyors pecázás, pardon ez már igazi horgászverseny. Aztán meg rengeteg munka. Ha egy olyan csodálatos fantáziájú Művész mint „Lajos bácsi” és egy olyan katonás parancsnok mint „Sanyi bácsi” összefog, no és ha ott van mellettük a négy „Herc(z)eg” meg az igazi csapattá vált gyerekek, természetes, hogy nincs lehetetlen. Este hétkor a Balaton legszebb panorámájú kiállítótermében igazi művészeti kiállítás megnyítására került sor.
Voltak beszédek, értékelések. A gyerekeké volt a legjobb, hogyan látták ők a tábort. Aladár bácsi mégegyszer „titkolódzott” a gyerekekkel. Sanyi bácsi kiosztotta a horgászverseny díjait. A gyerekek átadták meglepetés ajándékaikat. Rajnai Árpi bácsi mindeb részvevőnek emlék kupát adott át. Az oklevelekről sem feledkeztek meg.
Voltak beszédek, értékelések. A gyerekeké volt a legjobb, hogyan látták ők a tábort. Aladár bácsi mégegyszer „titkolódzott” a gyerekekkel. Sanyi bácsi kiosztotta a horgászverseny díjait. A gyerekek átadták meglepetés ajándékaikat. Rajnai Árpi bácsi mindeb részvevőnek emlék kupát adott át. Az oklevelekről sem feledkeztek meg.
Mire az éhes sereg elpusztította a „gönczi” féle Gyuri- konyha minden finomságoá, bizony este lett, a tábortűz is égett. A búcsúzkodás pedig nem is volt szomorú. Ősszel találkozunk.
Vasárnap délelőtt Sanyi bácsi telenfonon jelentkezett: „Elnök Úr jelentem, minden gyermeket épségben és egészségesen átvettek a szülők. A kiállítást lebontottuk, az alkotásokat a Vizímúzeumban elhelyztük. A táborvezetési feladatatomat befejeztem.”
A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, a Balatoni Halászati Zrt és a Bakony – Balaton Horgász Szövetség 2008. évi Ezüst Ponty tábora véget ért.
A PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) által a szakszervezeti tagok részére szervezett „Akadémiá”-hoz csatlakozóan 2008. júlis 2-án 19 órai kezdettel megnyílló kiállításon a Balatonalmádi Ezüst Ponty Gyermektáborban készített alkotások kerülnek bemutatásra. A kiállítást megnyítja Veszeli Lajos festőművész.