Szerkesztői morfondirozás az állami horgászjegyről

„A horgászok létszáma az 1960- as évek ötvenezres létszámáról háromszázezer fölé emelkedett, mely jelenleg mintegy 320 ezer  fő. Ez a lakosság mintegy 3,2 %-a, és ezzel az értékkel Európában a 13. helyen állunk.” *

Szorozzuk meg ezt a számot ezerrel, 320.000 x 1.000 = 320.000.000.

Tehát „mintegy” háromszázhúszmillió forint tiszta bevétele van a költségvetésnek az állami horgászjegyekből, ** melyek nélkül nem lehet jogszerűen horgászni magyar vizekben, függetlenül attól, hogy a magyar állam tett-e valamit azért, hogy adott vízben egyáltalában legyen is valamiféle fognivaló… /Pl. Magántulajdonú és magánpénzből telepített vizek, egyesületi tulajdonú és egyesületi, tehát megint csak horgász zsebből telepített vizek, a Balatont ugye ne is említsük./

Mivel ezt a jog mondja ,*** fegyelmezetten tudomásul vesszük. Legfeljebb magunkban azt is megjegyezzük, hogy no lám az állam egy kicsinyként megint  túlterjeszkedett, de hát az állam már csak ilyen. Pláne ha elkölthető bevételről van szó… De, megismétlem, a törvény az törvény.

A bevétel pedig, az bevétel. Nem kis pénz. Kapunk is érte valamit (horgászjegyet). De hogyan és  főleg mikor?

A magyar lakósság mintegy 3,2 %-a által jelenleg várva várt 2010. évi állami horgászjegy hatálya 2010. január 1- december 31. Elvileg tehát, akinek van 2010. évi állami horgászjegye és van pénze (vagy szorgalmasan gyűjtögetett  pénzt) mindenféle további engedélyekre, díjakra, akár 2010. január 1-én is elmehetne pecázni. ( A Balaton addig biztos nem fagy be, az év vége – év eleje mindjárt három munkaszüneti nap, no és még mindig megy a csuka is, a süllő is!) Elvileg és akár, mert addigra vagy lesz állami horgászjegye, vagy nem lesz állami horgászjegye. A dolgok jelenlegi állása szerint sokaknak nem lesz.

Mindjárt itt a karácsony! Sok olyan ismerősöm van, akik szeretnék az Apu, a Nagypapi horgászengedélyét (értsd: állami horgászjegy, valamiféle tagdíj(ak) és valahova szóló területi engedély) odatenni a fa alá. Összességében nem kis pénz az, meg a pénzen kívül van benne szeretet is, tehát nyugodtan odavaló. No meg a gyerek, vagy a legény/leány engedélye, ha már sikeresen letette a horgászvizsgát.**** Had örüljön a bilétának, had tanulja a rendet, és ráadásul mindenki azt mondja, hogy egyszer már értelmes ajándékot hozzon a Jézuska/Télapó/Santa Claus stb. A dolgok jelenlegi állása szerint sokaknak ezt a tervezett kis örömét ismét elrontották „odafent,” az egyébként mindig mindent megmagyarázni, kimagyarázni, megindokolni képes  nagyokosok.

Azért arra sokan, mi pecások 320.000-en ( az ország lakosságának 3,2 %-a,) csak- csak kíváncsiak  lennénk, hogy így évvége felé kinek az agyában gyúl kis az isteni szikra: „Gyerekek, megint van háromszázhúszezer horgászunk! Nem kéne nekik valamiféle passzust csináltatni?” És lám csináltatnak is, december legeslegesleglegvégére. Had kapkodjon a magasságos Hivatal vidéki beosztottja, neki ez a feladata. Had kapkodjon az sok pecás könyvelő, pénztáros, aktivista, ők többnyire civilek, ráérnek úgyis. No meg  had kapkodjon, idegeskedjen az a sok … horgász, aki nem fér a bőrébe és a  pecázással nem  akarja megvárni azt a szép meleg tavaszi napocskát.

Én már csak egyet nem értek. Ha már ez minden évben hellyel, közzel így történik, – mert bizony hellyel, közzel így történik – miért nem írja fel valaki a magasságos Hivatalban egy jövő évi naptárba, mondjuk úgy nyár végére, ősz elejére, hogy „a horgászok létszáma ….jelenleg mintegy 320 ezer  fő. (Ez a lakosság mintegy 3,2 %-a, és ezzel az értékkel Európában a 13. helyen állunk.)”  Ja, és részükre a mindenkire egyformán hatályos jogszabályi előírás miatt állami horgászjegyet/érvényesítő bélyeget/ nyilatkozatot /stb. (mikor mit) kell rendelni a nyomdában!

Mert ugye mégis csak 3,2 ! Szóval 320.000! Mármint 320.000.000  !