Zárónyilatkozat
a „Mit
akarnak a balatoni horgászok?" címmel
2006. szeptember 24-én Balatonalmádiban megtartott konferencia
állásfoglalása.
A konferencia résztvevői
megértéssel vették tudomásul, hogy a meghívott állami- és társadalmi
szervezetek vezetői az adott időpontban nem tudták szervezetüket képviselni. A
konferencián résztvevők megállapodtak abban, hogy a magyar horgásztársadalom
Balatonnal kapcsolatos véleményét, a konferencián elhangzottakat, a
leglényegesebb megállapításokat és javaslatokat záró-nyilatkozatban rögzítik és
valamennyi meghívottnak és résztvevőnek
megküldik.
A konferencián
megállapításra került, hogy a Balatonon jelenleg mintegy 60-70 ezren
horgásznak, a horgászok a tó körüli, illetve más régiók horgászegyesületeihez
tartoznak. A horgászati tevékenység mellett az egyesületek az érdekeltségi
területeiken aktívan vesznek részt a Balaton környezetének védelmében, a
vízpart tisztán tartásában és a horgászati feltételek javításában.
Sajnos a horgászok és
szervezeteik érdekérvényesítő képessége nem mindig eredményes. Példa rá az
elmúlt évek néhány jogi szabályozása, amelyek – pl. a kikötő rendelet, a
hajózási előírások, vagy más szabályok – indokolatlanul sújtják a balatoni
horgásztársadalmat. Amíg gomba módra szaporodnak a költséges vitorláskikötők,
addig a jóval környezetbarátabb közösségi horgászkikötők rendeleti
hiányosság (e típus elismerésének
hiánya) következtében ellehetetlenülnek.
Hasonló példákat lehetne hozni a parti- és csónakos horgászat helyzetét rontó
intézkedésekről, akkor, amikor egyre jobban hangsúlyozásra kerül a
horgászturizmus helyzete és fontossága.
Mindezek alapján a
résztvevők fontosnak ítélték a következőket:
1. A
Balaton halállományának kialakításában és hasznosításában elsősorban a
horgászat és a horgászturizmus érdekeit kell szem előtt tartani. A balatoni
halászati tevékenység csak kiszolgáló jelleggel, elsősorban a főszezonon kívül
és meghatározóan állományszabályzó jelleggel legyen jelen a tavon. Gazdasági
jellegű halászat a horgászturizmus ellen hat.
A
víz hasznosítójának, a Balatoni Halászati Zrt -nek jóval nagyobb gondot kell
fordítania a halvédelem, a halászati őrzés feladatainak ellátására és ebben a
horgászszervezeteknek is partnereknek kell lenniük.
2. A
horgászat, a horgász látogatottság növekedése ellen szól a parti- és csónakos
horgászati lehetőségek szűkülése és
a horgász- hobbi csónakok elhelyezésével kapcsolatos áldatlan állapotok. A horgászati lehetőségek
bővítése céljából konkrétan át kell tekinteni a horgászati feltételek javíthatóságát.
Elsősorban a parti horgászat lehetőségeit kell
számba venni – és ahol az lehetséges,
a jelenleg horgászok elől elzárt partszakaszokat az elő- és utószezonban meg kell nyitni (ilyenek: a
strandok, főszezonon túl üzemen kívül lévő hotelek, vendéglátóhelyek, közösségi
üdülők előtti partszakaszok).
Érvényt kell szerezni a halászatról, horgászatról szóló törvény szolgalmi előírásának,
mely szerint a terület tulajdonosa
köteles tűrni a vízparti területén folyó horgászati tevékenységet. Az önkormányzatoknál
is el kell érni a lezárt vízparti, a vízpart megközelítését lehetővé tevő területek időszakos, vagy teljes körű
használati lehetőségét. A használati feltételeket az önkormányzatok, a halászati hasznosító, illetve a
horgászszervezetek megállapodásokban rögzítsék.
3. Fel
kell gyorsítani a kedvtelési célú csónakkikötők kialakítását. Ennek érdekében
fel kell oldani a jelenlegi szabályozások ellentmondásait. A szabályozásban
elsősorban a kikötőlétesítés túlzóan szigorú feltételrendszerét szükséges
megváltoztatni. A horgász csónakkikötők létesítésénél a környezetbarát és praktikussági
szempontokat kell figyelembe venni és nem lehet a közcélú kikötőkre vonatkozó
jóval szigorúbb feltételeket megszabni. A kikötők létesítése és engedélyezése
során alkalmazott, túlzottan bürokratikus eljárást a hatékonyság és a megfelelő
gyorsaság irányába kell formálni. El kell
érni, hogy a kis létszámú balatoni egyesületek vezetése ne kerüljön lehetetlen helyzetbe
a sokirányú kötelezettségek előírásával.
Ne kizárólag a létesítő
egyesület kilincseljen a különböző szakhatósági állásfoglalásokért,
hanem ebben az engedélyező szakhatóság nyújtson segítséget.
4. Ha a
horgászatot, a horgászturizmust államilag és a térségben fejleszteni kívánják,
akkor a következőket kell látni. A tó
körül biztosított pl. a szállás, az ellátás, a horgászcikk kereskedelem, a
területi engedély ellátás. Fejlődés viszont csak akkor várható, ha a halállomány
horgászatilag egyre vonzóbbá válik, ha a parti horgászlehetőségek megmaradnak,
növekednek, ha a csónakkikötés, a – tárolás és a horgászcsónak – bérlés helyzete
javul, a horgászati információk és propaganda bővülése is megvalósul. A Balaton-part
rendezési tervében a horgászat fejlesztésének elképzeléseit is be kell illeszteni.
A horgászszervezetek képviselőivel együtt át
kell tekinteni: hol van lehetőség horgásztanyák
és horgászcsónak-kikötők létesítésére? E tervekben a horgászturisztikai szempontokat fokozottabban kell érvényesíteni.
5. A
csónakos, nyíltvízi horgászat gyakorlása során többirányú és szinte
betarthatatlan szabályozások érvényesülnek, ezek ésszerűsítését el kell érni.
Ugyancsak előrelépés lenne ha a Balaton parti sávja – a déli parton 300 m, az északi parton 100 m- ténylegesen horgászsáv lenne.
Itt halászati tevékenység ne folyjon, és a kikötők közvetlen környékének kivételével a csónakok forgalmán kívül más
hajózási tevékenység ne zavarja a horgászatot.
6. A
nádas-állomány védelme nemzeti érdek és ez a balatoni horgászok érdeke is. A hagyományos nádi horgászati módszer nagyobb
népszerűségnek örvend a nyíltvízi süllőzésnél
is. A nádfalon való horgászatot – a horgászszervezetekkel való egyeztetés és egyetértés mellett – a balatoni
horgászrendben célszerű szabályozni.
7. A
horgászszervezeteknek és az önkormányzatoknak sok kérdésben hasonlóak a
törekvéseik, ezért természetes partnerek. El kell érni, hogy az együttműködés
tovább erősödjön az önkormányzatok
és horgászszervezetek között. Különösen sokat tehetnek közösen a horgászat számára rendelkezésre álló parti területek,
mólók létrehozásában és fenntartásában.
8. A tó
halászati haszonbérlőjével, a Balatoni Halászati Zrt -vel kialakult szakmai kapcsolatokat
a területi engedélyek kiadásában, a halasításoknál, a halőrzésben fenn kell tartani és javítani kell. A Zrt -nek a
területi engedélyek kiadásán kívül nagyobb figyelmet kell fordítania a parti- és csónakos horgászati lehetőségek
megtartására, fejlesztésére, a halasítások megfelelő társadalmi
kontrolljára, és nem utolsó sorban a halvédelem igen fontos kérdéseire. A halgazdálkodás, a horgászat számára vonzó
halállomány fenntartása, kialakítása
érdekében több konzultációra, elemzésre van szükség és nagyobb mértékben kell
a horgászszervezetek véleményére támaszkodni. A területi engedély-árak meghatározásában
is konszenzusra kell törekedni.
A konferencia résztvevői
arra törekednek, hogy a balatoni horgászat, a balatoni horgászturizmus az
adottságok kihasználásával és a lehetőségek megteremtésével a jövőben tovább
fejlődhessen.
Felkérik a felelős
állami- és társadalmi szervezeteket, hogy a horgászat lehetőségeinek javítását saját területükön
segítsék elő.
Balatonalmádi, 2006.
szeptember 24.
dr. Táncsics Aladár Szalay Ferenc dr. Szabó Imre
HEVMESZ elnöke MOHOSZ
ügyvezető elnöke MOHOSZ elnöke
Balatoni Együttműködési Fórum elnöke