Alapszabály

 

A

BALATON-TÉRSÉGI HORGÁSZEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE

ALAPSZABÁLYA

 

 

I. fejezet

 

A Horgászszervezet elnevezése, jogállása és alapadatai

 

• A Horgászszervezet teljes elnevezése: Balaton-térségi Horgászegyesületek Szövetsége (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Területi Szövetség); rövidített elnevezése: [BTHSZ]).
• A Területi Szövetség székhelye: Veszprém, Muskátli u. 6.
• A Területi Szövetség telephelye: 8220, Balatonalmádi, Balatonfűzfői u. 9.
• A Területi Szövetség a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Ectv.) alapján működő civil szervezet, amely a tagok közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
• A Területi Szövetség a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Horgászszövetség) tagszövetsége. A Horgászszövetség általános ügyintéző és közfeladat-ellátó szervezete az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: OHSZK).
• A Területi Szövetség független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló érdekvédelmi és érdekképviseleti, szakmai szövetség, amely tevékenységét a jogszabályok, a horgászszövetségi szabályozások (határozatok, irányelvek, szabályzatok, szerződések és szerződési feltételek), valamint Alapszabálya és a Szervezeti és Működési Szabályzat kiadását követően (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: SZMSZ) azok előírásai szerint önállóan végzi.
• A Területi Szövetség a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Hhvtv.) alapján horgászati célú halgazdálkodást folytató társadalmi szervezet, amennyiben halgazdálkodási vízterület tulajdonosa, vagy szerződés alapján annak halgazdálkodási hasznosítására jogosult.
• A Területi Szövetség a Hhvtv. szerinti közfeladatokat, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Stv.) és Hhvtv. 62/C. § (1a) pont szerint külön erre irányuló bírósági nyilvántartásba vétel nélkül ellátott országos sportági szakszövetségi feladatokat ellátó Horgászszövetség alapszabálya alapján, annak sportszövetségnek minősülő hivatalos közreműködő partnere, amennyiben ezen feladatokra érvényes horgászszövetségi szerződéssel rendelkezik.
• A Területi Szövetség a (8) bekezdés szerinti közreműködése során magára nézve kötelezően alkalmazza az Stv. előírásait, ide nem értve a sportszervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételt.
• A Területi Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap és nem is fogad el, továbbá európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem is támogat.
• A Területi Szövetség Ectv. szerinti hatóköre, egyben fő tevékenysége szerinti elsődleges illetékességi területe: Veszprém vármegye és a Balaton térsége.
• A Területi Szövetség Ectv. szerinti szervezet formája/típusa: Egyesület.
• A Területi Szövetség TEÁOR’08 besorolása: 9319 – Egyéb sporttevékenység.
• A Területi Szövetséget az elnök képviseli, képviseleti joga általános és önálló.
• A Területi Szövetség hivatalos jelképe, vezető logo-ja:

 

• A Területi Szövetség a hivatalos megjelenésein, okmányain a területi szövetségi logo mellett minden esetben köteles felhasználni a Horgászszövetség „MOHOSZ Tagszervezete” logo-ját:

 

• A Területi Szövetség hivatalos pecsétjei:

 

 

• A Területi Szövetség hivatalos weblapjának címe: www.bthsz.hu
• A Területi Szövetséget a Veszprémi Törvényszék (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Törvényszék) tartja nyilván, illetve gyakorolja felette a törvényességi felügyeletet is.

 

 

A Területi Szövetség céljai és tevékenységei

 

• A Területi Szövetséget az illetékességi területén működő horgászegyesületek, mint tagegyesületek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: tagegyesületek) a szövetkezésből eredő előnyök kihasználására, érdekvédelmük segítésére, egymás kölcsönös támogatására önkéntes elhatározásukból hozták létre. A Területi Szövetség elsődleges célja a térségi halvédelem és a halgazdálkodás, benne a horgászat és a horgásztatás, illetve a horgászturizmus általános feltételrendszere biztosításának elősegítése, érdekeinek előmozdítása és megvédése.
• Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően (illetékességi területén) a Területi Szövetség céljai és egyben fontosabb tevékenységei:

1. a Területi Szövetség tagegyesületeinek, valamint a tagegyesületek horgász tagjainak (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: horgászok) területi érdekképviselete és védelme, a tagegyesületek tevékenységének támogatása, a horgászegyesületek és a horgászok, valamint a Balaton halgazdálkodási hasznosítója közötti együttműködés elősegítése, a kapcsolatok koordinálása,
2. a horgászat és a horgászsport társadalmi népszerűsítése, a horgászlétszám emelése, a sporthorgászat, a környezettudatosság és fenntarthatóság elveinek, a halfogás sportszerűségének, a kulturált vízparti magatartásformáknak széles körű elterjesztése, a „vízpart mindenkié” elv támogatása,
3. a horgászat és a halgazdálkodás hagyományainak megőrzése és ápolása,
4. a horgászat gazdaságának fejlesztése, a horgászturizmus hatásainak erősítése, a balatoni horgászati célú halgazdálkodás támogatása, a Balatonon kívüli egyéb vízterületeken annak gyakorlati folytatása az értékmegőrzés fenntartásával, kapcsolódó, fenntartható horgászszervezeti, közösségi és horgászturisztikai szolgáltatások kialakításával, végzésével, fejlesztésével,
5. részvétel a Balaton, valamint az egyéb tagszövetségi és tagszövetségi tagegyesületi vízterületek sorsával kapcsolatos egyeztetési folyamatokban,
6. részvétel a területi szövetségi célokkal és tevékenységekkel összefüggő területi, helyi szakmai szövetségek és egyéb szervezetek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együtt: területi civil szervezetek) tevékenységében,
7. a horgászattal, a természet és a vizek védelmével, az egészséges életmóddal kapcsolatos gyermek- és ifjúságnevelés, ismeretterjesztés, oktatás, a horgász- és a versenyzői utánpótlás biztosításának elősegítése,
8. a közvetlenül hasznosított halgazdálkodási vízterületeken elsődlegesen horgászati célú, komplex és ökológiai szemléletű halgazdálkodás, benne a horgásztatás, valamint a szabadidős sporthorgászat és a horgász versenysport területi szervezése és fejlesztése,
9. az illetékességi területen a Balaton kivételével a halgazdálkodási hasznosítási jogok megszerzése, fenntartása és e jogok birtokában a horgászvizek tartós és felelős hasznosítása, a tagegyesületek segítése e jogok megszerzésében, fenntartásában és gyakorlásában, a horgászérdekek hatékony érvényesítése érdekében,
10. kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése és fenntartása a balatoni és térségi Önkormányzatokkal, a Területi Szövetség által hasznosított vízterületek, vízparti területek tulajdonosaival, a vizek és a vízparti területek társhasznosítóival, kezelőivel,
11. a természet és a vízi környezet védelme, a vízpartok rendben tartása, környezetvédelmi tevékenység végzése, a horgászat, a területi horgászsport szervezése és fejlesztése oly módon, hogy annak gyakorlása során a természet- és környezetvédelmi érdekek lehetőleg ne sérüljenek,
12. a halállományok mennyiségi és minőségi növelése, tárgyi lehetőség esetén a telepítésekhez és visszatelepítésekhez támogatás biztosítása, lehetőség alapján őshonos halfajok szaporítása, nevelése, tenyésztése,
13. kedvező és a horgászok számára kedvezményes horgászati feltételek biztosítása a Területi Szövetség és a tagegyesületek hasznosításában, kezelésében lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: vízterület),
14. a vízterületek renaturálása, revitalizálása saját vagy pályázati forrásból, szakmai partnerségre való törekvéssel, a Területi Szövetség és a tagegyesületek tulajdonában, bérletében, illetve hasznosításában lévő vizek rehabilitációja, a rehabilitációs tevékenység előkészítése és támogatása területi érdekképviseleti és területi szövetségi pályázati eszközökkel,
15. horgászszövetségi szerződés alapján az állami és horgászszövetségi-, valamint horgászszervezeti halfogásra jogosító okmányrendszer [Magyar Horgászkártya, állami horgászjegy, fogási napló, területi jegy (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában együttesen: halfogásra jogosító okmányok)] horgászok részére történő kiadása, illetve az elektronikus kiadás támogatása,
16. horgászszövetségi szerződés alapján az állami horgászvizsgáztatással kapcsolatos közreműködői feladatok ellátása,
17. kedvező halgazdálkodási és ügyviteli szolgáltatások lehetőségének biztosítása a tagegyesületek számára,
18. kedvező horgászati-, horgászturisztikai- és egyéb szolgáltatások lehetőségének biztosítása a horgászok számára.

• A Területi Szövetség alapcél szerinti tevékenységként végzi a következőket:

1. területi érdekvédelmi tevékenysége keretében a halgazdálkodással kapcsolatos jogszabály tervezeteket a horgászszövetségen keresztül, a tevékenységével kapcsolatos önkormányzati rendelet tervezeteket és egyéb szabályozási terveket lehetőség szerint véleményezi, kezdeményezően lép fel a halvédelmet, a halgazdálkodást és a horgászturizmust érintő önkormányzati és egyéb szabályok és területi, helyi önkormányzati, területi civil szervezeti pályázatok előkészítő munkálataiban,
2. a Horgászszövetséggel és a Balaton halgazdálkodási hasznosítójával együttműködve a halgazdálkodás, a szervezett horgászat és horgásztatás, a horgászturizmus érdekeinek megfelelő, rendszeres és transzparens érdekegyeztetést végez a területileg illetékes állami-, önkormányzati- és más szervekkel, illetve civil szervezetekkel, társaságokkal, velük tartós partnerségi viszonyt épít,
3. javaslatokkal, kezdeményezésekkel fordul a Horgászszövetséghez, a Balaton halgazdálkodási hasznosítójához és a területi, helyi önkormányzati szervekhez, hatóságokhoz a horgászérdekek érvényesítése érdekében, véleményt nyilvánít a halgazdálkodást, horgászturizmust érintő térségi, területi és helyi kérdésekben,
4. figyelemmel kíséri a halgazdálkodással, a horgászattal és horgásztatással, a halegészségüggyel, a természet-, környezet- és vízvédelemmel, a horgászturizmussal kapcsolatos, valamint a tagszövetségi, egyesületi szervezeti élethez kapcsolódó szabályozási és nyilvántartási, pénzügyi-számviteli, valamint jogi kérdéseket és feladatokat, ezekről s a bekövetkező változásokról rendszeres tájékoztatást, s egyben szakmai segítséget nyújt a tagegyesületeknek,
5. a tagegyesületek és a horgászok érdekeinek megfelelő, rendszeres tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységet folytat és szervezi a kölcsönös információcserét,
6. a horgászattal, a halgazdálkodási- és horgászturisztikai-, valamint a horgászathoz kapcsolódó egyéb tevékenységekkel kapcsolatos területi, helyi kiállításokat, fórumokat, bemutatókat, szakkonferenciákat, továbbképzéseket szervez és azokat lebonyolítja,
7. ellátja a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokból rá háruló feladatokat, kezeli és hasznosítja a kezelésében lévő vízterületeket, e feladatai keretében természetvédelmi és környezetvédelmi feladatokat is ellát,
8. területi szövetségi tevékenysége keretében átlátható pályázati alapú támogatási rendszert üzemeltet,
9. monitorozza, koordinálja és ellenőrzi a tagegyesületek haltelepítéseit, támogatja a balatoni és a tagegyesületi haltelepítéseket, az őshonos halfajok és fajták visszatelepítését, illetve állományuk erősítését,
10. gondoskodik a tulajdonában, hasznosításában lévő vízterületek – külön hasznosítói megállapodás esetén a Balaton – hatékony halőrzéséről, a horgászat szabályainak betartásáról, ennek érdekében együttműködik a Balaton halgazdálkodási hasznosítójával, a területileg illetékes halgazdálkodási hatósággal és a területi, helyi rendvédelmi-, valamint a vízügyi igazgatás szerveivel, a területi, helyi önkormányzatokkal, a polgárőrség illetékes szerveivel,
11. a tulajdonában, kezelésében lévő ingatlanokat, tárgyi eszközöket elsődlegesen horgászati, horgászturisztikai célra, illetve lehetőség esetén a horgászati célú haltermelési feladatok támogatásának céljára hasznosítja,
12. horgászszövetségi szerződés, illetve egyéb horgászszövetségi szabályozások alapján az Stv. előírásainak megfelelve illetékességi területén szervezi és irányítja a horgászsporttal, a sportág szabadidős sporttevékenységével, valamint a fogyatékosok sportjával kapcsolatos tevékenységet,
13. szervezi a területi gyermek-, ifjúsági- és szabadidős sporthorgászatot, ennek megvalósítása keretében gyermek- és ifjúsági táborokat, vetélkedőket, halfogó és más versenyeket rendez,
14. támogatja és elősegíti a horgászati ismeretek terjesztését és az érdekképviseleti munka megismertetését, ennek érdekében a Magyar Horgászban rendszeresen beszámol a tevékenységéről, területi szövetségi kiadványokat ad ki, valamint üzemelteti a Területi Szövetség elektronikus információs felületeit.

• A Területi Szövetség a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat az alábbi tevékenységekkel:

1. a tulajdonába, hasznosításába tartozó ingatlanok (szolgáltatási pontok, horgásztanyák, horgászboltok és egyéb létesítmények) horgászturisztikai célú üzemeltetése, gazdaságilag indokolt esetben bérbeadása,
2. a tulajdonába, hasznosításába tartozó horgászkikötők, sólyák, víziállások és versenypályák üzemeltetése, az itt létesített kikötő- és horgászhelyek bérbeadása,
3. vízparti, horgászturisztikai és horgászati, valamint kereskedelmi szolgáltatást nyújtó eszközök (csónakok, mobil stégek, kerékpárok, sátrak, camping- és horgászcikkek, jegy- és italautomaták stb.), kihelyezése, értékesítése, bérbeadása,
4. a halgazdálkodást, a vizek és vízpartok gondozását, a vízparti infrastruktúra karbantartását segítő eszközök bérbeadása,
5. halgazdálkodási, horgászturisztikai és horgászvezetői szolgáltatások nyújtása, azok értékesítése,
6. a területi szövetségi kiadványokban hirdetési felületek értékesítése,
7. a területi szövetségi elektronikus szolgáltatási felületeken szolgáltatások és hirdetési felületek értékesítése,
8. a halgazdálkodással, horgásztatással és horgászattal, víz- és környezetvédelemmel, horgászturisztikával és horgászcikk kereskedelemmel, szállásadással és vendéglátással összefüggő területi szövetségi kiadványok, termékek (kisfilmek, videók, könyvek, poszterek, térképek, emléktárgyak, egyéb használati tárgyak és termékek) készítése és terjesztése,

• A Területi Szövetség az Alapszabályban foglalt célok megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében, az ügyintéző szervezetével ellátott gazdasági-vállalkozási tevékenységen túl a Horgászszövetség jóváhagyásával:

1. non profit gazdasági társaságot, alapítványt alapíthat,
2. tulajdonosa, tagja lehet gazdasági társaságnak,
3. egyéb gazdasági-vállalkozási tevékenységet is elláthat.

• A Területi Szövetség az állami és horgászszövetségi halfogásra jogosító okmányok kiadásával kizárólag a Horgászszövetség által előzetesen jóváhagyott tagegyesületet, szervezetet (horgászboltot, egyéb értékesítési pontot) bízhat meg.
• A gazdasági-vállalkozási tevékenységre, a területi szövetségi tulajdonban, résztulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozó további, alapvető rendelkezéseket az SZMSZ, illetve a Horgászszövetséggel megkötött közfeladat-ellátási közreműködői megállapodásra tekintettel a Horgászszövetség hozzájárulása határozhatja meg.
• A horgászszövetségi közfeladatokban történő közreműködés speciális szabályai:
  1. a Hhvtv. és végrehajtási rendelete előírásai alapján a Horgászszövetség közfeladatait a tárgyi jogszabályokban meghatározott személyi és szervezeti-, valamint tevékenységi körre kötelező érvénnyel, vagy a közfeladat-ellátással érintett, halgazdálkodásra jogosult horgászszervezet hozzájárulása esetén látja, láthatja el,
  2. a Horgászszövetség közfeladatait kizárólagos joggal látja el, de e feladatok ellátásába a Területi Szövetséget szerződés alapján, tételesen meghatározott feladatokra közreműködőként bevonhatja,
  3. a Területi Szövetség további közreműködőt csak a Horgászszövetség előzetes engedélyével vonhat be és az általa bevont további közreműködő teljesítéséért a Ptk. általános szabályai szerint úgy felel, mintha saját maga teljesített volna,
  4. a Horgászszövetség, valamint a Horgászszövetség közfeladat-ellátást támogató gazdasági társasága a területi közfeladat-ellátást irányítja és felügyeli, ennek keretében a horgászszövetségi szabályozások keretein belül közvetlen utasítási joggal rendelkezik, pénzügyi és egyéb szankciókat alkalmazhat,
  5. a Területi Szövetség közreműködői tevékenységét az egyéb tevékenységei nem veszélyeztethetik és folyamatosan köteles biztosítani a minőségi és átlátható közfeladat-ellátási közreműködői tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
  6. általánosan ellátható közreműködői feladatok a horgász nyilvántartás (regisztráció) lebonyolítása, a nyilvántartásba vételt, valamint a horgászegyesületi tagságot igazoló Magyar Horgászkártya igénylésének támogatása, a horgász-, és egyesületi tagi nyilvántartás biztosítása, az állami horgászjegyek és fogási naplók értékesítése, a papíralapú okmányok kiadása, pótlása, a digitális okmánykiadás, elektronikus fogási napló-vezetés támogatása, a horgász- és rekreációs halászfogások (fogási adatok), egyéb jogcímű halászati fogások halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül faj szerinti nyilvántartása, az éves horgásznapok kimutatása, a területi Állami Horgászvizsga Bizottságok megalakítása és bizottsági tagok képesítési, személyi nyilvántartása, a vizsgaidőpontok közzététele és nyilvántartása, az állami horgászvizsga területi, helyi megszervezése, lebonyolítása, a vizsgázottak és vizsga alól mentesítettek nyilvántartása, a papíralapú vizsgaokmányok kiadása, a gyermek és ifjúsági horgászok oktatásának, nevelésének, a szervezett horgásztáborok, iskolai és horgászszervezeti horgászati szakkörök működtetésének területi koordinációja és az e feladatokkal kapcsolatos, folyamatos adatszolgáltatás a Horgászszövetség, valamint a területileg illetékes vagy a kijelölt halgazdálkodási hatóság részére,
  7. speciálisan ellátható közreműködői feladatok, az illetékességi területen működő halgazdálkodásra jogosult tagegyesületek által ellátott halőrzés fejlesztése, a tevékenység összehangolása, minőségének fejlesztése, az ökológiai célú, szelektív halászatok területi koordinációja és monitorozása, a tagegyesületi haltelepítések ellenőrzése, az őshonos halfajok állományi védelmének elősegítése, az eltűnt őshonos halfajok és vad típusú fajták, halállományok szükség és lehetőség szerinti visszatelepítése, halpusztulás esetén a vízterületre jellemző őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása, a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok és más hasznos víziállatok mentésének elvégzése, az őshonos halállományt veszélyeztető, idegenhonos invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása, természetes ívóhelyek, vermelőhelyek nyilvántartása, megőrzése, rekonstrukciója, új ívó- és vermelőhelyek kialakítása, természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása, halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, az illetékességi területen nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket érintő területi horgászturisztikai fejlesztési igények, lehetőségek felkutatása, azok összehangolása koordinációja és az e feladatokkal kapcsolatos, folyamatos adatszolgáltatás a Horgászszövetség, valamint a területileg illetékes vagy a kijelölt halgazdálkodási hatóság részére.
• A horgászszövetségi sportági szakszövetségi feladatokban történő közreműködés speciális szabályai:

1. a Horgászszövetség a magyarországi horgászsport, mint sportág bejegyzett sportszövetsége, e feladatait a tárgyi jogszabályokban meghatározott személyi és szervezeti-, valamint tevékenységi körre kötelező érvénnyel látja el,
2. a Horgászszövetség sportági szakszövetségi feladatait kizárólagos joggal látja el, de e feladatok ellátásába a Területi Szövetséget horgászszövetségi szerződés, illetve egyéb horgászszövetségi szabályozások alapján, tételesen meghatározott feladatokra közreműködőként bevonhatja,
3. a Horgászszövetség sportszervezeti rendszerében a Területi Szövetség az Stv. szerinti sportszövetségnek minősül, a területi szövetségi tagegyesületek horgászsport sportegyesületnek minősülnek,
4. a sportág területi versenyrendszerében kizárólag az Stv. szerinti amatőr sportolók (versenyzők) szerepelhetnek, minden területi bajnokságon induló amatőr sportoló – egyéb feltételek mellett – horgászegyesületi tagságra és – horgászszövetségi elrendelés esetén – versenyengedély kiváltására kötelezett,
5. a Területi Szövetség folyamatosan köteles biztosítani a minőségi és átlátható sportszervezeti tevékenységhez, a területi bajnokságok megszervezéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

• A Területi Szövetség részt vesz az országos összevont jegyrendszer működtetésében, horgászszövetségi alhaszonbérleti jogviszonyú vízterületein kötelező, egyéb vízterületein fakultatív módon az elektronikus jegyértékesítésben.
• A Területi Szövetség részt vesz az egyesületi jogviszony létesítés és megújítás, valamint tagdíj-nyilvántartás horgászszövetségi szakrendszeri működtetésében.

 

A Területi Szövetség vagyona és gazdálkodása

 

• A Területi Szövetség alapcél szerinti és gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytatva a vagyonával és a bevételeivel éves költségvetése alapján, önállóan gazdálkodik az Alapszabályában meghatározott célok megvalósítása és feladatainak, valamint közreműködőként ellátott horgászszövetségi feladatainak ellátása érdekében, tartozásaiért a saját vagyonával felel.
• A Területi Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenysége csak céljainak elérése érdekében, azokat, valamint a horgászszövetségi közfeladat-ellátást nem veszélyeztetve folytatható.
• A tagegyesületek a Területi Szövetség tartozásaiért – a már befizetett, illetve esedékes tagdíjon, előírt és elfogadott tagegyesületi, illetve egyéb tagi területi szövetségi hozzájárulási kötelezettségen túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek, kivéve, ha a területi szövetségi vagyonban történő károkozásban bizonyítottan, vagy bizonyíthatóan közreműködtek.
• A Területi Szövetség vagyonát az Ectv. szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. A szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania.
• A Területi Szövetségnek a Horgászszövetség által közfeladat-ellátásból, illetve szakszövetségi tevékenységből biztosított bevételeket és az e feladatokkal kapcsolatos közreműködői ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartania.
• A Területi Szövetség bevételeinek forrásai:

1. a tagdíjak,
2. a halgazdálkodással kapcsolatos területi szövetségi szolgáltatások díjai, jutalékai,
3. az Egységes Szövetségi Hozzájárulás a Horgászszövetség által meghatározott, átadott bevételei,
4. a halfogásra jogosító állami horgászokmányok kiadásával, értékesítésével kapcsolatos, a közfeladat-ellátási közreműködés pénzügyi fedezetét biztosító átengedett bevételek, valamint az e tevékenységekkel kapcsolatos horgászszövetségi és területi szövetségi szolgáltatások díjai és jutalékai,
5. az állami horgászvizsgáztatás jutalékai,
6. a területi szövetségi halfogásra jogosító okmányok kiadásával, értékesítésével kapcsolatos saját bevételek, valamint az e tevékenységekkel kapcsolatos területi szövetségi szolgáltatások díjai és jutalékai,
7. a horgászsport területi bevételei,
8. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,
9. jogszabály alapján, pályázat útján, valamint egyedi döntéssel, illetve normatív módon kapott hazai költségvetési és horgászszövetségi támogatások,
10. más hazai szervezettől, illetve magánszemélytől kapott támogatások, adományok,
11. az Európai Unió költségvetéséből, alapjaiból, pályázataiból juttatott támogatások,
12. az Alapszabály szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységekből, a kezelt ingatlanok, vízterületek hasznosításából származó bevételek, díjak, jutalékok,
13. a területi szövetségi tulajdonban, résztulajdonban lévő gazdasági társaságok befizetései,
14. befektetési tevékenységből származó és pénzforgalmi jellegű banki bevételek,
15. egyéb, Alapszabály szerint be nem sorolt bevételek.

• A Területi Szövetség vagyonának alkotóelemei:

1. ingatlan- és ingó vagyon,
2. készletek (saját termelésű, vásárolt),
3. üzletrészek, vagyoni értékű jogok,
4. követelések,
5. állampapírok és értékpapírok,
6. folyószámlákon lévő pénzösszegek, bankbetétek,
7. készpénz.

• A Területi Szövetség kiadásainak, ráfordításainak elsődleges csoportosítása:

1. az alapcél és az egyéb célok szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
2. a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
3. a horgászszövetségi közfeladat-ellátásban történő közreműködéshez kapcsolódó költségek,
4. a horgászszövetségi szakszövetségi feladatellátásban való közreműködéshez kapcsolódó költségek,
5. a Területi Szövetség szerveinek, szervezeteinek, egyéb testületeinek a)-d) pontok szerinti, illetve fel nem osztható működési költségei,
6. az a)-e) pont szerinti tevékenységekhez, vagy azok egy részéhez egyaránt használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
7. egyéb, Alapszabály szerint be nem sorolt költségek.

• A Területi Szövetség a bevételeit és a kiadásait a számvitelről szóló törvény, valamint az egyéb számviteli jogszabályi előírások szerint tartja nyilván. A szövetségnek a (7) bekezdésben meghatározott közvetett költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A szövetség a tevékenységével összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veszi figyelembe.
• A Területi Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodási-vállalkozási tevékenységét, az ebből származó eredmény megállapítását kiemelten a civil szervezetek, illetve közhasznú szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló, valamint számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabályok alapján végzi.
• A Területi Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja. A szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti és közfeladat-ellátási közreműködői, valamint szakszövetségi közreműködői tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A szövetség önkormányzati szerveinek és ügyintéző szervezetének közös feladata a működőképesség fenntartása és fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

II. fejezet

A Területi Szövetség tagjai, a tagi jogviszony keletkezése és megszűnése

 

• A területi szövetségi tagsági jogviszony írásos tagfelvételi kérelem alapján, a kérelemnek a szövetség Küldöttközgyűlése által történő határozati elfogadásával jön létre. A tagok személyére vonatkozó adatok nyilvánosak.
• A Területi Szövetség tagja lehet:

1. tagegyesületként az Ectv. alapján alakult, a törvényszéken nyilvántartásba vett, a tagfelvétel során az előírt minimális horgász taglétszámot igazoló (horgász taglétszám: a horgászegyesületnél tagsági jogviszonyban lévő nyilvántartott, felnőtt vagy ifjúsági horgászok létszáma, a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: horgász taglétszám), területi szövetségi illetékességi területen működő horgászegyesület, vagy előzetes horgászszövetségi engedély alapján más horgászegyesület (kivételt képeznek a jelen Alapszabály hatályba lépése előtt már felvett tagegyesületek),
2. különleges jogállású tagként az a nem horgászati-, horgásztatási-, halgazdálkodási-, haltermelési-, vagy horgászturisztikai céllal létrehozott jogi személyiségű területi civil szervezet vagy gazdasági társaság, amely tevékenységét a területi szövetségi célokkal, tevékenységekkel összefüggésben és összhangban végzi.

• Egy tagegyesület csak egy területi szövetség tagja lehet.
• A Területi Szövetség tagegyesületei kizárólag rendes tagsággal rendelkezhetnek.
• A különleges jogállású tagokra az Ectv. pártoló tagságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
• A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani, melyhez a kérelmező szervezeti jogállása, cégformája szerint csatolni kell:

1. a nyilvántartásba vételről szóló törvényszéki (bírósági), vagy cégbírósági végzést,
2. a hatályos alapszabályt vagy alapító okiratot,
3. a csatlakozási szándékot kimondó határozatot vagy döntést,
4. állami vagy önkormányzati tulajdonú-, illetve többségi tulajdonú gazdasági társaság esetén a tulajdonosi hozzájárulást,
5. a területi szövetségi tagság feltételeinek megismeréséről és azok elfogadásáról szóló, az SZMSZ-ben részletesen meghatározott tartalmú nyilatkozatot.

• A tagsági jogviszony megszűnik:

1. a tag kilépésével,
2. a tagsági jogviszony Területi Szövetség általi felmondásával,
3. a tag Küldöttközgyűlés általi kizárásával,
4. a tag jogutód nélküli megszűnésével (törlés).

• A Területi Szövetségből a naptári év utolsó napjával lehet kilépni. A kilépési szándékot legkésőbb a tárgyév szeptember 30. napjáig, írásban kell bejelenteni a szövetség felé.
• Annak a tagnak, amely a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a Területi Szövetség a tagsági jogviszonyát harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a szövetség Küldöttközgyűlése dönt.
• A tag a Területi Szövetségből akkor zárható ki, ha:

1. a szövetség céljait és érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít, vagy veszélyezteti a szövetség céljainak megvalósítását, Alapszabály szerinti tevékenységének ellátását,
2. a jogszabályokkal, vagy Horgászszövetség Alapszabályával, illetve a tagokra kötelező érvényű egyéb horgászszövetségi szabályozásokkal ellentétes tevékenységet folytat,
3. a Területi Szövetség Alapszabályával és a tagokra kötelező érvényű egyéb szabályzataival, határozataival ellentétes tevékenységet folytat,
4. a küldöttközgyűlési határozatban megállapított és szerződésben vállalt kötelezettségeit felszólításra sem teljesíti,
5. tagdíjfizetési és egyéb befizetési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget,
6. olyan etikai normasértést tanúsít, amely alapján tagsági jogviszonya nem tarható fenn.

• A (9) bekezdés a)-e) pontokban meghatározott tagi magatartásból eredő, a Területi Szövetségnek okozott vagyoni és nem vagyoni károkért az ezeket megvalósító tag teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik a szövetség felé.
• A kizárási eljárást bármely önkormányzati szerv, tag, valamint – létrehozása esetén – az Etikai és Egyeztető Bizottság, továbbá a Területi Szövetség vezető tisztségviselője egyaránt kezdeményezheti. A tagot a szövetségből kizárni csak a jelen Alapszabályban meghatározott eljárást követően lehet.
• A (9) bekezdés a)-f) pontokban meghatározott tagi magatartás észlelése esetén a Küldöttközgyűlés határozattal elrendeli a kizárási eljárás megindítását és lefolytatását, melyről az eljárás alá vontat írásban értesíteni kell, az átvételt is igazoló módon történő kézbesítéssel. A kizárási eljárás megindításának és lefolytatásának elrendeléséről szóló értesítést az erről szóló határozat meghozatalát követő 8 napon belül kell postára adni az eljárás alá vont tag részére. Az eljárás alá vont tag az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül küldheti meg észrevételeit, álláspontját igazoló dokumentumait, adatait az Elnökségnek, bizonyítási eszközzel élhet (pl. okirat bemutatása, tanú meghallgatása), illetve kérheti képviselői személyes meghallgatásának biztosítását.
• A kizárási eljárást az Elnökség folytatja le, melynek eredménye alapján tesz javaslatot a Küldöttközgyűlésnek a kizárási eljárás megszüntetésére, felfüggesztésére vagy a tag kizárására. A kizárási eljárás során biztosítani kell a tagnak, hogy megismerje az eljárás alapjául szolgáló okokat, tényeket és védekezését, bizonyítékait előadhassa. Amennyiben a kizárási eljárás során újabb dokumentum, adat, egyéb bizonyíték bekérésére van szükség, azt az Elnökség az ezek beszerzéséhez szükséges idő figyelembevételével, megfelelő határidő megadásával kéri be az eljárás alá vonttól, vagy más személytől. Akinek személyes meghallgatására a kizárási eljárás során szükség van, illetve akinek a meghallgatását az eljárásban kérik azt az Elnökség a meghallgatás helyszínének, pontos időpontjának megjelölésével meghallgatásra megidézi. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a meghallgatott tanúként, vagy az eljárás alá vont tag képviseletében köteles a meghallgatáson megjelenni. Az idézést úgy kell az átvételt is igazoló módon kézbesíteni, hogy azt a meghallgatott a meghallgatást megelőző legalább 8 nappal megkapja. A határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, időpontját, a meghallgatást végzők, és a meghallgatott nevét és azt, hogy milyen minőségben került sor a meghallgatására. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell még a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, és azt, amit még a meghallgatott jegyzőkönyvbe kíván mondani, valamint a meghallgatáson részt vevők aláírását. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghallgatott által előtárt, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kizárási eljárás lezárásaként az Elnökség döntési javaslatot tesz a Küldöttközgyűlés felé. A tag védekezési, bizonyítási mulasztása, meghallgatási távolmaradása a javaslattételt nem akadályozza.
• A kizárással kapcsolatos döntést a Küldöttközgyűlés kizáró határozatával hozza meg, melyet az átvételt is igazoló módon, 8 napon belül kell postára adni az érintett tagnak, továbbá a kizárást indítványozónak. A tag védekezési, bizonyítási mulasztása, meghallgatási távolmaradása a döntéshozatalt nem akadályozza. A kizáró határozatban köteles a Területi Szövetség a tagot a kizárás indokairól, az annak alapjául szolgáló tényekről és bizonyítékokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatni. A Küldöttközgyűlés kizáró határozata ellen a kizárt tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Törvényszékhez. A kereset indításra nyitva álló 30 napos határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele.
• Kézbesítési vélelem: Amennyiben az idézett az idézést, vagy a tag a kizárási eljárás elrendeléséről szóló értesítést, a kizárási eljárás során szükséges közbenső felhívást, értesítést, illetve a kizárás tárgyában hozott határozatot a másodszori kézbesítésre sem veszi át, azokat kézbesítettnek kell tekinteni mindaddig, míg az idézett, vagy a kizárási eljárás alá vont tag kétséget kizáró módon nem igazolja, hogy az idézést, az értesítést, a felhívást, illetve a határozatot rajta kívülálló, el nem hárítható ok miatt nem tudta átvenni.
• Kizárás esetén a tagi jogviszony az erről szóló küldöttközgyűlési határozat meghozatalával, az abban meghatározott időpontban szűnik meg. A döntés bírósági felülvizsgálata esetén pedig a Ptk. 3:35. – 3:37. §-aiban foglaltak szerint.
• A tag megszűnése, továbbá megszűnésének megállapítása, vagy felszámolása esetén a területi szövetségi tagsági jogviszony a tag alapszabálya, alapító okirata szerinti határozat, vagy egyéb – törvényszéki, cégbírósági, hatósági -határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg szűnik meg.
• A tagi jogviszony megszűnése esetén a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.

 

A területi szövetségi tagságból eredő jogok és kötelezettségek

 

• A tagegyesület jogosult:

1. a területi szövetségi és tagegyesületi alapszabályoknak megfelelően a hivatalból küldöttközgyűlési tagsággal rendelkező, illetve megválasztott küldöttek útján részvételre a Küldöttközgyűlés munkájában, választás, megbízás, illetve delegálás útján tagszervezeti képviseleti részvételre a Területi Szövetség egyéb szerveinek, szervezeteinek, szakmai testületeinek munkájában,
2. javaslatok, indítványok előterjesztésére, tájékoztatás igénylésére a Területi Szövetség bármely tevékenységével kapcsolatban,
3. konkrét ügyekben érdekvédelmi képviselet igénybevételére a Területi Szövetségtől,
4. tanácsadás igénybevételére a horgászszervezeti halgazdálkodási-, helyi közfeladat-ellátási közreműködői, helyi szakszövetségi közreműködői, pénzügyi- és egyéb ügyviteli feladatok szervezéséhez, teljesítéséhez,
5. a Területi Szövetség tagegyesületek számára általánosan biztosított szolgáltatásainak igénybevételére, a szövetségi rendezvényeken való részvételre,
6. a Területi Szövetség közfeladat-ellátási és szakszövetségi közreműködésének támogatására,
7. a horgászszövetségi és területi szövetségi pályázatokon történő részvételre,
8. a horgászsport országos szakszövetségi és a Területi Szövetség területi versenyrendszerében történő részvételre,
9. a Horgászszövetséggel alhaszonbérleti, illetve a Területi Szövetséggel forgalmazási szerződés megkötésére,
10. a Horgászszövetség és a Területi Szövetség meghirdetett normatív támogatásainak igénylésére és igénybevételére,
11. a tagegyesületekben regisztrált horgászok számára kialakított kedvezményes horgászati és szolgáltatási lehetőségek igénylésére.

• A tagegyesület köteles:

1. a halgazdálkodási és horgászati jogszabályok, horgászszövetségi szabályozások, kiemelten a Horgászszövetség Alapszabályának, SZMSZ-ének és általános szerződési feltételeinek, a Választmány-, valamint az Elnökség határozatainak, továbbá az OHSZK szövetségi szabályzatainak betartására,
2. a Területi Szövetség Alapszabályának, SZMSZ-ének, a Küldöttközgyűlés-, valamint az Elnökség határozatainak, az Iroda ügyviteli szabályzatainak betartására, a küldöttközgyűlési ülésekre küldöttei biztosítására,
3. a Területi Szövetség eredményes működésének előmozdítására, a szövetségi célok megvalósításában való folyamatos, jogszerű és tevékeny közreműködésre,
4. a Horgászszövetség és a Területi Szövetség érdekvédelmi tevékenységéhez, valamint a Horgászszövetség közfeladat-ellátásához szükséges, az SZMSZ-ben részletesen meghatározott információk és statisztikai adatok gyűjtésére, nyilvántartására, azok határidős szolgáltatására,
5. a horgászszövetségi és területi szövetségi kommunikációs tevékenység sikeres és megfelelő reakcióidővel történő folytatásához szükséges horgász- és horgászszervezeti információk, adatok szolgáltatására,
6. a térségi, helyi tevékenységről szóló folyamatos kommunikáció biztosítására a területi szövetségi tagsági és szervezeti előnyök, a szakmai együttműködések előtérbe helyezésével,
7. a tagszervezeti tagdíj, valamint az Alapszabályban, az SZMSZ-ben, illetve a Horgászszövetséggel megkötött alhaszonbérleti szerződésében és a Területi Szövetséggel megkötött bizományosi szerződésében meghatározott forgalmazási, értékesítési bevételek és díjak ütemezett megfizetésére,
8. az a)-b) pontok szerinti szabályozások horgászokkal történő betartatására.

• A tagegyesületi tagdíj számítási alapja – egyéb érvényes horgászszövetségi szabályozás hiányában – a nyilvántartott horgász taglétszám és a megállapított egységes szövetségi hozzájárulás (ESZH) szorzata. A tagdíjat – egyéb érvényes horgászszövetségi szabályozás hiányában – általánosan az Egységes Horgász- és Horgászszervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Programon (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: HORINFO), mint horgászszövetségi szakrendszeren keresztül, vagy a Területi Szövetség bankszámlájára történő banki utalással, havonta, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig történő esedékességgel kell a tagegyesületnek megfizetni.
• A különleges jogállású tag a Területi Szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, képviselője a szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
• A Területi Szövetség önkormányzati szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megváltoztatása, vagy megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A per a Törvényszék hatáskörébe tartozik. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a Törvényszék azonban indokolt esetben, a tag kérelmére a megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti.

III. fejezet

A Területi Szövetség szervezeti felépítése és szervezetszabályozási rendszere

 

• A Területi Szövetség – önálló jogi személyiség nélküli – önkormányzati szervekre és ügyintéző szervezetre tagolódik, továbbá munkáját szakmai testületek segíthetik.
• A Területi Szövetség önkormányzati szervei:

1. a Küldöttközgyűlés,
2. az Elnökség,
3. a Felügyelő Bizottság,
4. a Jelölő Bizottság.

• Területi Szövetség külön Küldöttközgyűlési határozat alapján Etikai és Egyeztető Bizottságot, valamint Mandátumvizsgáló- és Szavazatszámláló Bizottságot is létrehozhat. Ha ilyen bizottságok nem kerülnek létrehozásra, akkor az Etikai és Egyeztető Bizottság feladatait az Elnökség, a Mandátumvizsgáló- és Szavazatszámláló Bizottság feladatait a Jelölő Bizottság látja el.
• A Területi Szövetség általános ügyintéző és a horgászszövetségi közfeladat-ellátásban, valamint szakszövetségi feladatellátásban közreműködő szervezete a Balaton-térségi Szolgáltató Iroda (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Iroda); rövidített elnevezése: BTSZI, amely a Területi Szövetség székhelyén működik. A Területi Szövetség telephelyén Kihelyezett Ügyfélszolgálati Iroda működik.
• Az Irodán belül szervezeti egység, a csak előzetes horgászszövetségi egyetértéssel hozható létre.
• A Területi Szövetség gazdasági szervezetét az Iroda e feladatra az SZMSZ-ben kijelölt vezetői és munkavállalói együttesen alkotják.
• Az Iroda az SZMSZ-ben szabályozott módon, eseti kiemelt feladatok elvégzésére munkacsoportot hozhat létre.
• Az Iroda jog- és hatáskörét, feladatait, valamint vezetői és önálló munkaköreinek, szervezeti egységeinek megnevezését és azok fő feladatait az SZMSZ tartalmazza.
• A Területi Szövetségi munka támogatására szakmai testületként a Küldöttközgyűlés az SZMSZ-ben meghatározott állandó szakbizottságokat, az Elnökség eseti bizottságokat hozhat létre, melyek az Iroda feladatellátási és döntéselőkészítési rendszeréhez kapcsolódóan látják el feladataikat.
• Ha a horgász versenysport, a horgász utánpótlás-nevelés és oktatás-, a víz- és környezetvédelem-, valamint a horgászcélú haltermelés- és haltelepítés területén állandó szakbizottságok nem működnek, akkor azok Horgászszövetség által előírt feladatellátására az Elnökség jogosult és köteles.
• A szakmai testületek megnevezését, valamint ezen szakmai testületek jog- és hatáskörét, feladatait az SZMSZ tartalmazza.
• Az Alapszabály a Területi Szövetség jogállását, valamint létrehozásának, szervezetszabályozásának, cél szerinti tevékenységének és működésének, továbbá megszűnésének fő kereteit meghatározó okirat, melyet a Törvényszék tart nyilván. Az Alapszabály nyilvános okirat, egységes szerkezetben történő hozzáférhetőségét az Irodának folyamatosan biztosítani kell.
• Az SZMSZ a Területi Szövetség Alapszabályban meg nem határozott alapadatait, hazai és határmenti szervezeti kapcsolatait, továbbá az alapszabályi logikai rendszer szerinti sorrendiségben szervezetét, szervezeti felépítését és kapcsolatait, operatív irányításának rendszerét, az Iroda általános működését és szervezeti egységeinek munkamegosztását, valamint a tisztségviselők és vezető beosztású munkavállalók számára adható egyes juttatásokat, továbbá a kötelező szabályozási ügyköröket meghatározó általános szabályzat. Az SZMSZ kötelező melléklete a szervezeti felépítés ábrája, valamint a Területi Szövetség cél szerinti és közfeladat-ellátási, szakszövetségi közreműködői tevékenységeit meghatározó jogszabályok, továbbá a jogszabály vagy területi szövetségi szabályzatok jegyzéke.
• Az Iroda Ügyrend készítésére nem kötelezett, ha az SZMSZ az Iroda ügyintézőinek a feladatokhoz igazodó munkamegosztását tartalmazza.
• A Területi Szövetség Alapszabályának, valamint SZMSZ-ének elfogadására és módosítására az Elnökség javaslatára a Küldöttközgyűlés jogosult.
• A Felügyelő Bizottság Ügyrend készítésére kötelezett, Ügyrendjét önállóan készíti és fogadja el. Az Alapszabályban felsorolt további önkormányzati szervek és szakmai testületek Ügyrend készítésére nem kötelezettek.
• A Küldöttközgyűlés – a tagegyesületekre kötelező érvényű – határozatok, az Elnökség a tagegyesületekre és – a horgászszövetség előzetes jóváhagyása esetén – az Irodára kötelező érvényű elnökségi határozatok, létrehozása esetén az Etikai és Egyeztető Bizottság vagy a jogkörét gyakorló önkormányzati szerv tagegyesületi ügyekben I. fokú etikai határozatok kiadására jogosult.
• A Horgászszövetség – létrehozása esetén – Etikai és Egyeztető Bizottsága a Területi Szövetség és tagegyesülete, vagy tagegyesületek vitájában az érintettek felkérésére szintén jogosult etikai és egyeztető eljárás lefolytatására.
• Az ügyvezető igazgató a közfeladat-ellátási és a szakszövetségi közreműködés területén – a tagegyesületekre kötelező érvényű területi ügyviteli szabályzatok kiadására jogosult, melyek a tagsági jogviszonyból eredő kötelező vállalások miatt nem lehetnek ellentétesek a tárgyi horgászszövetségi szabályzatokkal.
• A területi ügyviteli szabályzatok kiterjednek a belső pályázati támogatási rendszerek működtetésére, törvényességének biztosítására is.
• A (12)-(13), valamint a (19) bekezdés szerinti szabályozási rendszer alsóbb szintű szabályozásai nem lehetnek ellentétesek a rendszer felsőbb szintű szabályozásaival, továbbá a (17) bekezdés szerinti küldöttközgyűlési és elnökségi határozatok az Alapszabállyal és az SZMSZ-szel, a bizottsági határozatok a pedig a Küldöttközgyűlés, illetve az Elnökség határozatával.

 

Szervezeti és működési alapelvek

 

• Az önkormányzati szervek ülései nem nyilvánosak, azokon a tagokon és a meghívottakon kívül más személyek csak külön engedéllyel, illetve erről lefolytatott szavazás eredményeként vehetnek részt.
• Az ülések pontos helyét és időpontját, annak tervezett napirendjét a tagokkal írásbeli meghívóban, az ülés napját megelőzően legalább 8 nappal kell közölni. A meghívó kézbesítésétől vagy annak hivatalos közlésétől, közzétételétől számított 5 napon belül a tagok az ülést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ülést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az ülést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a testület a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően ügyrendi kérdésként külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
• A küldöttközgyűlési ülések írásos napirendi előterjesztéseit hivatalosan közzé kell tenni úgy, hogy lehetőség szerint legalább 8 nap álljon rendelkezésre azok megismerésére, megvitatására, vélemény, javaslat kialakítására, a horgászegyesületek közötti egyeztetésre. Írásos és 8 napon belül kiküldött előterjesztés hiányában érvényesen nem tárgyalható meg a Területi Szövetség Alapszabálya és pénzügyi beszámolója.
• Az önkormányzati szervek ülései akkor határozatképesek, ha azon tagjaik több mint fele jelen van. Ha az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor az eredetileg napirendre felvett kérdésekben a – 15 napon belülre – másodszorra összehívott (megismételt) ülés a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes.
• Megismételt küldöttközgyűlési és elnökségi ülésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg, s az a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt küldöttközgyűlési ülés vagy elnökségi ülés időpontját és helyét a meghívó tartalmazta. A megismételt ülést az eredeti küldöttközgyűlési ülési vagy elnökségi ülési meghívóban az eredeti ülés napjára is össze lehet hívni.
• Megismételt küldöttközgyűlési ülésen a jelenlévők új Alapszabály elfogadásáról vagy az Alapszabály módosításáról érvényesen nem hozhatnak határozatot.
• Szabályszerű összehívás hiányában a Küldöttközgyűlés döntést csak akkor hozhat, ha minden tagja jelen van és egyetért az ülés megtartásával és napirendi pontjaival.
• Az önkormányzati szervekben a tagokat egyenlő jogok illetik meg, minden tagnak egy szavazata van.
• A Küldöttközgyűlés esetében szavazati joggal rendelkező képviselőnek (küldöttközgyűlési tagnak) tekintendő az a személy

1. aki az Alapszabály alapján hivatalból a Küldöttközgyűlés tagja és megválasztását, illetve kinevezését a tagegyesület előzetesen, írásban igazolta,
2. akit a tagegyesület – saját alapszabálya szerint – küldöttnek megválasztott és mandátumát a küldő tagegyesület előzetesen, írásban igazolta.

• A küldöttközgyűlésen és az önkormányzati szervek ülésén a szavazati jog meghatalmazás útján nem gyakorolható.
• A határozathozatal valamennyi kérdésben nyílt szavazással történik.
• A (11) bekezdéstől eltérően a tisztségviselők megválasztása és visszahívása tárgyában, továbbá tisztségviselő által kezdeményezett bizalmi szavazás esetén titkos szavazás elrendeléséről, továbbá ezen esetekben és vagyoni kérdésekről név szerinti szavazásról is lehet dönteni.
• Az elektronikus szavazás lehetőségét és szabályait az SZMSZ határozza meg azzal, hogy a tisztségviselők megválasztása és visszahívása tárgyában, továbbá tisztségviselő által kezdeményezett bizalmi szavazás, a minősített-, valamint kétharmados többséget igénylő döntés esetén elektronikus szavazás nem lehetséges.
• Az önkormányzati szervek határozataikat általánosan egyszerű szótöbbséggel (a határozatképes ülés jelenlévő tagjai több mint felének igenlő szavazata) hozzák meg.
• A (14) bekezdéstől eltérően, érvényes döntéshez a jelen lévő tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges

1. az Alapszabály elfogadásához, módosításához,
2. a közfeladatok és szakszövetségi feladatok ellátásában való közreműködés Területi Szövetség által kezdeményezett megszüntetéséhez,
3. a Területi Szövetség megszűnésének kimondásához,
4. az általános tagfelvételi feltételektől történő eltéréshez,
5. különleges jogállású tag felvételéhez,
6. szóbeli előterjesztéssel történt napirend tárgyában határozat meghozatalához,
7. az előterjesztési szabályoktól való eltéréshez,
8. a nyílt szavazás elvétől való eltéréshez.

• A (15) bekezdéstől eltérően, érvényes döntéshez minősített többség (az ülés időpontjában a Területi Szövetség által nyilvántartott a küldöttek több mint felének igenlő szavazata) szükséges:

1. az SZMSZ elfogadásához, módosításához,
2. a megismételt ülésen történő érvényes szavazáshoz.

• A Területi Szövetség tisztségviselőinek megbízatása – kivéve határozott idejű munkaszerződés hiányában a határozatlan időre megbízott ügyvezető igazgatót – ötévi időtartamra (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: ciklus) szól. Amennyiben a tisztség betöltésére megüresedés, vagy egyéb ok folytán ciklus közben kerül sor, a választás a ciklus még hátralévő időtartamára szól.
• A Területi Szövetség elnökét és elnökhelyettesét, a Felügyelő Bizottság, valamint létrehozása esetén az Etikai és Egyeztető Bizottság és a Mandátumvizsgáló és Számláló Bizottság elnökét és tagjait, továbbá a Jelölő Bizottság elnökét a Küldöttközgyűlés választja meg.
• A (18) bekezdés szerinti tisztségekre jelöltet a Jelölő Bizottság, illetve a Küldöttközgyűlés bármely tagja is állíthat. A rendes jelölést a tisztújító küldöttközgyűlési ülés, vagy a (17) bekezdés szerint megüresedett tisztség esetén a betöltésről döntő küldöttközgyűlési ülés előtt legalább 15 nappal a Jelölő Bizottság tudomására kell hozni, a jelölt szakmai bemutatása és alkalmasságának írásos indoklása mellett. A Jelölő Bizottság a küldöttközgyűlési ülési időpontig a beérkezett javaslatokat teljes terjedelmében köteles a küldöttközgyűlési tagok tudomására hozni. A Jelölő Bizottság a nyilvánosságra hozatal alkalmával javaslati sorrendet is tehet, a sorrend meghatározási módjának egyidejű kiközlése mellett. Jelölt az lesz, aki a Jelölő Bizottság javaslatát követően megkapja a jelenlévő küldöttközgyűlési tagok egyharmadának, vagy valamely küldöttközgyűlési tagnak az ülésen tett rendkívüli jelölési javaslatát követően a jelenlévő küldöttközgyűlési tagok felének támogatását.
• Az önkormányzati szervek határozati döntéseit az azok meghozatalától számított 30 napon belül valamennyi tag tudomására kell hozni.
• Jelen Alapszabály alkalmazásában hivatalos közzétételnek számít a Területi Szövetség hivatalos weblapján való megjelenítés.

 

Az Alakuló ülés speciális szabályai

 

• Az alakuló ülésre az Alapszabályban rögzített általános jelölési-, választási és további szabályok vonatkoznak a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel.
• A Területi Szövetség alakuló ülésére a jogelőd BBHSZ és BHSZ tagegyesületei részéről 1-1 fő küldött kerül delegálásra.
• Területi Szövetség elnöki, elnökségi tagi, felügyelőbizottsági tisztségére bárki jelentkezhet, a jelölti listára történő felvételről a küldöttközgyűlés az alakuló ülésen dönt.
• Az alakuló ülésen Jelölő Bizottság működése nem kötelező. A Jelölő Bizottságtól működésétől függetlenül a jelöltek jelölti listára való felételéről a küldöttközgyűlés dönt.
• A jelöltekre történő szavazásra az általános szavazási szabályoknak megfelelően, nyílt szavazással – kézfelemeléssel – kerül sor. Ettől eltérő – írásbeli, vagy titkos – szavazási mód a jelenlevő küldöttek legalább felének egyetértése esetén lehetséges.
• Jelölt az lehet, akinek jelölését a jelenlévő küldöttek legalább egyharmada támogatja.
• A tisztségviselői szavazatszámlálás eredményének megállapítását követően:
  1. A Területi Szövetség elnöke az a személy lesz, aki az érvényes szavazatok többségét megkapta.
  2. Amennyiben a jogelőd civil szervezetek elnökein kívül más jelölt nem indul a választáson és az egyik jogelőd civil szervezet elnökének elnöki megválasztására sor kerül, úgy a másik jogelőd civil szervezet elnöke automatikusan elnökhelyettesi megbízást kap, feltéve, ha elnökségi tagként a megválasztása megtörténik.
  3. Amennyiben a jogelőd BBHSZ és BHSZ elnökén kívül más jelölt indul a választáson és az ő személye kerül megválasztásra a Területi Szövetség elnökeként, abban az esetben az elnökhelyettesi pozíciót a másik jogelőd civil szervezet részéről indított személy részére kell biztosítani, amennyiben elnökségi tagként megválasztásra kerül.
  4. A Területi Szövetség (elnökön és elnökhelyettesen felüli) hat fő elnökségi tagjának száma a jogelőd BBHSZ és BHSZ 2023. december 31-i taglétszáma (felnőtt és ifjúsági tagok száma) alapján kell megosztani.
  5. Hivatalból az Elnökség tagja a jogelőd BBHSZ és BHSZ szervezetéből az új Területi Szövetség munkaszerződéssel foglalkoztatott ügyvezető igazgatója.
  6. A Felügyelőbizottság tagjai a legtöbb szavazatot kapott három fő, melyből egy az elnökválasztáson a nem az elnököt adó jogelőd civil szervezet tagja kell, hogy legyen.
  7. A Felügyelőbizottság elnöke az elnökválasztáson a nem az elnököt adó jogelőd civil szervezetben legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz.
  8. Amennyiben két azonos pozíciót érintő jelölése esetén azonos számú szavazatot kap, a rájuk vonatkozó szavazást meg kell ismételni.

A Küldöttközgyűlés

 

• A Területi Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés, amely a szövetségi élet minden kérdésében dönthet. Határozatai az önkormányzati szervekre és az ügyintéző szervezetre, valamint azok tisztségviselőire, továbbá – ellenkező kikötés hiányában – a tagegyesületekre is kötelezőek.
• A Küldöttközgyűlés tagja hivatalból a Területi Szövetség elnöke, elnökhelyettese, a Területi Szövetség általános ügyintéző szervének, vagy az e feladat, vagy a horgászszövetségi közfeladatok és szakszövetségi feladatok közreműködői ellátásával megbízott térségi horgászszövetségi szervezeti egységnek a vezetője, az ügyvezető igazgató és az irodavezető, a tagegyesület elnöke, továbbá a tárgyévet megelőző év utolsó napján 500 (ötszáz) – a HORINFO szakrendszerben regisztrált – horgász taglétszámot meghaladó tagegyesületek esetében további 1 (egy), illetve az 1000 (ezer) – a HORINFO szakrendszerben regisztrált – horgász taglétszámot meghaladó tagegyesületek esetében pedig további 2 (kettő), tagegyesületi alapszabály szerint megválasztott küldött, de legfeljebb 3 (három) fő. A küldöttek szavazatainak súlya egyenlő (egy személy egy mandátummal rendelkezik).
• A Küldöttközgyűlés tagegyesületi tagjainak megbízatása a Területi Szövetség-, illetve a tagegyesület alapszabálya szerinti két tisztújító ülés időpontja közötti időszakra, de legfeljebb öt évre, azon belül a hivatalból küldötti pozíciót betöltők esetében a jogosító tisztség betöltésének időszakára, továbbá a választott küldöttek esetében a megválasztást megalapozó horgász taglétszám biztosításának időszakára, a választott küldötti létszámot érintő negatív változás esetén a tárgyévet követő év végéig szól.
• A Küldöttközgyűlés üléseinek tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottja – amennyiben nem küldöttközgyűlési tag – a Felügyelő Bizottság elnöke és tagja.
• A Küldöttközgyűlés az egyes napirendi pontokhoz bármely kérdésben jogosult tanácskozási joggal szakértőt vagy szakértőket meghívni.
• A Küldöttközgyűlés rendes ülését szükség szerint, de évente legalább egyszer, legkésőbb május hónap végéig össze kell hívni.
• A Küldöttközgyűlés állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottja a Szövetség által delegált Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ dolgozója.
• A Küldöttközgyűlés rendkívüli ülését legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, ha:

1. azt a Törvényszék elrendeli,
2. a Horgászszövetség elnöke vagy elnökhelyettese kezdeményezi
3. a Felügyelő Bizottság többsége kezdeményezi,
4. a Küldöttközgyűlés tagjainak legalább egyharmada azt az ülés céljának és okának megjelölésével kéri,
5. a Területi Szövetség céljainak elérése, fő feladatainak, vagy közfeladati és szakszövetségi közreműködésének ellátása veszélybe került,
6. a Területi Szövetség vagyona az esedékes fizetési kötelezettségeket már nem fedezi, illetve előreláthatólag nem is lesz képes azokat az esedékességkor teljesíteni.

• A Küldöttközgyűlés összehívása és a küldöttközgyűlési ülések vezetése:

1. a Küldöttközgyűlés rendes ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt tisztségviselő hívja össze,
2. a Küldöttközgyűlés rendes ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt tisztségviselő vezeti,
3. levezetésre jogosult vezető tisztségviselő hiányában a levezető elnök személyéről a Küldöttközgyűlés egyszerű többséggel dönt,
4. általános tisztújítás esetén a tisztújítás elvégzéséig a levezető elnöki feladatokat a Jelölő Bizottság elnöke látja el.

• A Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik:

1. a Területi Szövetség Alapszabályának és SZMSZ-ének elfogadása és módosítása,
2. a tagok felvétele és kizárása, – létrehozása esetén – az Etikai Bizottság I. fokú határozata elleni fellebbezés elbírálása, a II. fokú határozat meghozatala,
3. döntés a jelenlegi és korábbi tagok, valamint a tisztségviselők elleni jogi intézkedések megtételéről, kártérítési igények érvényesítéséről,
4. a tárgyévet követő évre szóló, éves tagegyesületi tagdíj-alap horgászszövetségi meghatározásának jóváhagyása, valamint a különleges jogállású tagok teljesítendő vagyoni hozzájárulása mértékének meghatározása, esetükben a fizetés módjának és esedékességének megállapítása,
5. a Területi Szövetség elnökének és elnökhelyettesének, a Felügyelő Bizottság, – létrehozása esetén – az Etikai és Egyeztető Bizottság, a Mandátumvizsgáló- és Számláló Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Jelölő Bizottság elnökének megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak megállapítása, 300.000 eFt (háromszázmillió forint) éves összes bevétel felett kötelező jelleggel a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
6. az e) pont szerinti személyekkel területi szövetségi tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társasági munkaviszony létesítésének jóváhagyása, elnök esetében a munkaszerződés jóváhagyása,
7. a Területi Szövetség több évre szóló tevékenységére vonatkozó célkitűzések, valamint a területi működésre vonatkozó programok, támogatási alapok, célelőirányzatok meghatározása,
8. döntés olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a Területi Szövetség a saját tagjával – ide nem értve a a horgász regisztrációra és nyilvántartásra, az állami és szövetségi horgászati okmányok forgalmazására, értékesítésére és az azokhoz kapcsolódó adatfeldolgozásra és adatszolgáltatásra vonatkozó forgalmazási szerződéseket (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: forgalmazási szerződés), valamint területi támogatási-, illetve eszközhasználati szerződéseket (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: területi támogatási szerződés) -, illetve vezető tisztségviselőjével vagy ezen személyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozójával köt,
9. a Horgászszövetség jóváhagyását követően döntés a Területi Szövetség jelenlegi, vagy jövőt érintő tagi- vagy tulajdonosi pozícióját érintően civil szervezet, gazdasági társaság alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről, valamint az adott szervezetbe való belépésről és kilépésről, illetve az adott gazdasági társaságban tulajdoni hányad, részesedés vásárlásról vagy eladásról,
10. a Területi Szövetség éves költségvetési tervének, az Ectv. szerinti éves pénzügyi beszámolójának (mérlegének, költségvetési zárszámadásának), valamint az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, továbbá – létrehozása esetén – az Etikai és Egyeztető Bizottság éves beszámolójának megvitatása és elfogadása,
11. az Iroda éves bér- és létszámkeretének SZMSZ szerinti szakfeladati bontásban történő, a horgászszövetségi alkalmazási, bérezési minimumfeltételeket teljesítő megállapítása, a költségvetési és költségelési szerkezet meghatározása,
12. döntés a 10.000.000 Ft-ot (tízmillió forintot) meghaladó könyv szerinti értékű ingatlan, tárgyi eszköz, üzletrész, valamint vagyoni értékű jog értékesítéséről, ezen értékű ingatlan 1 (egy) éven túli – tartós – megterheléséről, bérbeadásáról,
13. döntés regionális szervezetben területi szövetségi tagi jogviszony létesítéséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről,
14. döntés területi szövetségi kitüntetések alapításáról, a kitüntetési szabályzat elfogadásáról,
15. döntés az Elnökség jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző, illetve szövetségi horgászérdeket sértő határozatának, állásfoglalásának hatályon kívül helyezéséről,
16. döntés a Területi Szövetség megszűnéséről, szétválásáról, más civil szervezettel való egyesülésének kimondásáról, tárgyi rendelkezés a szövetség vagyonáról, szükség szerint a végelszámoló kijelöléséről.

• A közfeladati vagy szakszövetségi finanszírozásból, egyéb horgászszövetségi támogatásból származó vagyon – előzetes horgászszövetségi jóváhagyás esetén – kizárólag a jogutód horgászszervezetet, a területi illetékességű feladatokat átvevő horgászszervezetet, vagy ezek hiányában a horgászszövetséget illeti meg.
• Az éves beszámolóról a Küldöttközgyűlés csak a Felügyelő Bizottság és – alapszabályi előírás esetén – a független könyvvizsgáló jelentésének ismeretében dönthet.

 

Az Elnökség

 

• A Területi Szövetség általános hatáskörű operatív irányító szerve az Elnökség, amely a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel. Határozatai a Területi Szövetség tagjaira, tisztségviselőire – ide nem értve a Felügyelő Bizottság, valamint a Jelölő Bizottság elnökét és tagjait -, továbbá az Irodára, annak munkavállalóira is kötelezőek.
• Az Elnökség tagjai:

14. az elnök: Balogh Tibor 8175 Balatonfűzfő, Vadrózsa u. 14.,
15. az elnökhelyettes: Soós Gábor 8184 Balatonfűzfő Bugyogóforrás u. 13.4/A,
16. az ügyvezető igazgató: Perger Miklós József 8291 Vöröstó, Fő u. 22.,
17. az elnökségi tagok:

Bertalan Ferenc 8623 Balatonföldvár, Kőröshegyi út 54.,

50. Somogyi Zsolt 8312 Balatonederics, Dózsa utca 50.,

       Nagy Gábor 8600 Siófok, Horgony utca 1.,

       Puskás István 8300 Tapolca, Attila köz 1. fsz.1.,

       Szabó Péter 1124 Budapest, Diótörő út 61.,

       Varga Zoltán 8420 Zirc, Rómer Flóris u. 52.

• Az Elnökség tagjainak száma nem lehet öt főnél kevesebb, illetve az elnökön és elnökhelyettesen felül 7 (hét) főnél több.
• Az Elnökség tagjainak megbízatása az elnök, az elnökhelyettes esetében megbízatásuk időtartamára, az ügyvezető igazgató esetében a – a Ptk. szerinti 5 (öt) éves vezető tisztségviselői megbízási időkorlátozás határain belül – munkaviszonyának időtartamára szól azzal, hogy a megalakulásától számított első megbízatás határozott ideig, 2024. november 30-ig tart és 2024. november 30-áig általános tisztújításra kerül sor 5 (öt) év időtartamra.
• Az elnök az egyes napirendi pontokhoz jogosult tanácskozási joggal bármely kérdésben szakértőt vagy szakértőket meghívni.
• Az Elnökség rendes ülését szükség szerint, de évente legalább kétszer össze kell hívni.
• Az Elnökség rendkívüli ülését legkésőbb 15 napon belül össze kell hívni, ha azt:

1. az elnök elrendeli,
2. az Elnökség tagjainak legalább fele azt az ülés céljának és okának megjelölésével kéri,
3. az ügyvezető igazgató a közfeladat-ellátási vagy szakszövetségi közreműködés veszélyeztetése okán kezdeményezi.

• Az Elnökség összehívása és az elnökségi ülések vezetése:

1. az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt tisztségviselő hívja össze,
2. az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt tisztségviselő vezeti.

• Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

1. a területi szövetségi munka általános operatív és stratégiai irányítása,
2. az elnök javaslatára valamely tagegyesületet érintő vitás kérdés etikai kérdéssé nyilvánítása,
3. eseti szakmai testületek létrehozása, szakmai fórumok megalapítása,
4. a Területi Szövetség és a tagok közötti forgalmazási szerződések megkötésének, érdemi módosításának, megszüntetésének jóváhagyása, valamint a szövetség és a tagegyesületek közötti szerződések megkötésének, érdemi módosításának, megszüntetésének jóváhagyása,
5. döntés a területi szövetségi pályázati kiírások elfogadásáról,
6. döntés a tagegyesületek felé nyújtott egyedi támogatásokról,
7. döntés hazai regionális, térségi, helyi civil, vagy egyéb szervezetben tagi jogviszony létesítéséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről,
8. az elnök javaslatára a kitüntetési szabályzat szerinti, elnökségi jogkörű kitüntetések adományozása,
9. az ügyvezető igazgató javaslata alapján a területi szövetségi horgászsport évi költségvetési keretének meghatározása,
10. javaslattétel Küldöttközgyűlés jogkörébe tartozó valamennyi kérdésben,
11. a Küldöttközgyűlés összehívása, a tervezett napirendi pontok meghatározása.

• Az éves beszámolóról az Elnökség csak az ügyvezető igazgató véleményének ismeretében és írásos, teljességi és törvényességi nyilatkozatának birtokában dönthet.

 

A Felügyelő Bizottság

 

• A Felügyelő Bizottság a Területi Szövetség törvényes működését felügyelő ellenőrző önkormányzati szerv, tevékenységéért egyedül a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel.
• A Felügyelő Bizottság tagjai:

32. elnöke: Käfer Zsolt, lakcíme: 1046 Budapest, Hárfa utca 32.
33. tagja: Szeginé Balogh Emília, lakcíme: 8253 Révfülöp, Rügy u. 35.
34. tagja: Szedlák Roland, lakcíme: 8200 Veszprém, Stadion u. 18/a.

• A Felügyelő Bizottság elnökből és minimum két, maximum négy tagból áll, az elnököt és a tagokat a Küldöttközgyűlés választja meg öt évre.
• A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Területi Szövetségben más tisztséget – ide nem értve a küldöttközgyűlési tagságot és a szakmai testületekben történő megbízatást – nem tölthetnek be, területi szövetségi alkalmazásban nem állhatnak, területi szövetségi díjazásban – ide nem értve az SZMSZ-ben meghatározott tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhetnek.
• A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint területi szövetségi tisztségviselő Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.
• A Felügyelő Bizottság tevékenységéről évente, az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a Küldöttközgyűlésnek.
• A Felügyelő Bizottság az éves ellenőrzési programját maga állapítja meg.
• A Felügyelő Bizottság köteles évente megvizsgálni a Területi Szövetség költségvetésének végrehajtását, a pénzügyi beszámolót és annak napirendi tárgyalása előtt legalább 8 nappal megállapításairól a Küldöttközgyűlésnek írásban jelentést kell tennie.
• A Felügyelő Bizottság ellenőrzi:

1. a Területi Szövetség jogszabályok és Alapszabály, valamint SZMSZ szerinti működését,
2. a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását,
3. a Területi Szövetség gazdálkodását, a gazdálkodás szabályosságát és hatékonyságát (e feladatának keretében elnökségi felkérésre a 10.000.000 Ft-ot (tízmillió forintot) meghaladó könyv szerinti értékű ingatlan, tárgyi eszköz, üzletrész, valamint vagyoni értékű jog értékesítésének, ezen értékű ingatlan 1 (egy) éven túli – tartós – megterhelésének, bérbeadásának szándéka esetén előzetesen írásban szakmai véleményt ad az Elnökség felé),
4. a Területi Szövetség vagyoni helyzetét,
5. a területi szövetségi költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás és működés rendszerére, valamint a közfeladati és szakszövetségi feladatellátásban való közreműködésre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok betartását,
6. a területi szövetségi gazdasági-vállalkozási tevékenység indokoltságát és hatékonyságát.

• A Felügyelő Bizottság tevékenységét testületileg látja el, továbbá vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet.
• A Felügyelő Bizottság feladatai ellátásához igénybe veheti az Iroda infrastruktúráját és szakmai segítségét, ennek keretében az ellenőrzési programban szereplő, aktuális vizsgálatához szükséges adatokat kérhet be, információkat szerezhet.

 

Az etikai és egyeztető bizottsági feladatok ellátása

 

• A területi szövetségi etikai és egyeztető feladatokat létrehozása esetén az Etikai és Egyeztető Bizottság, ennek hiányában Elnökség látja el.
• Létrehozása esetén az Etikai és Egyeztető Bizottság a Területi Szövetség állandó, a tagegyesületek etikus működését és azok egymás közötti, valamint a Területi Szövetséggel történő kapcsolattartását elősegítő önkormányzati szerve, amely a Küldöttközgyűlésnek és az Elnökségnek tartozik felelősséggel. Határozatai a tagokra kötelezőek.
• Az Etikai és Egyeztető Bizottság – amennyiben létrehozására sor került – elnökből és minimum két, maximum négy tagból állhat, az elnököt és a tagokat a Küldöttközgyűlés választja meg öt évre, azzal, hogy a Területi Szövetség megalakulását követő első megbízatás 2024. november 30-ig tart és november 30-áig általános tisztújítás keretében a bizottsági elnökének és tagjainak megbízatása 5 (öt) évre szól.
• Az Etikai és Egyeztető Bizottság – amennyiben létrehozására sor került – elnöke és tagjai a Területi Szövetségben más tisztséget – ide nem értve a horgászszövetségi választmányi tagságot és a szakmai testületekben történő megbízatást – nem tölthetnek be, horgászszövetségi alkalmazásban nem állhatnak, szövetségi díjazásban – ide nem értve az SZMSZ-ben meghatározott tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhetnek.
• Amennyiben létrehozására sor került, az Etikai és Egyeztető Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint szövetségi tisztségviselő Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.
• Az Etikai és Egyeztető Bizottság – amennyiben létrehozására sor került – tevékenységéről évente beszámol a Küldöttközgyűlésnek, hiányában az Elnökség a tárgyi beszámolásra kötelezett.
• Az Etikai és Egyeztető Bizottság – amennyiben létrehozására sor került – egyeztetési programját a felmerült etikai ügyek alapján maga állapítja meg.
• Az Etikai és Egyeztető Bizottság – amennyiben létrehozására sor került –, vagy a feladatait ellátó önkormányzati szerv:

1. egyeztet a Területi Szövetség és valamely tag, vagy a tagok egymás közötti vitáiban,
2. a viták esetén mediációs eljárással igyekszik megegyezést létrehozni,
3. a bizonyítottan etikátlan magatartás megszüntetésére javaslatot tesz,
4. megegyezés hiányában a Területi Szövetség vagy a tag illetékes testületeinek határidő kitűzésével javaslatot tesz az etikátlan magatartás megszüntetési módjára, a vita megoldására, súlyosabb esetben erről I. fokon határozatot hoz,
5. az a)-d) pontok szerinti eljárások eredménytelensége esetén, illetve ismétlődő esetekben határozatával javasolja a Küldöttközgyűlésnek a kizárási eljárás elindítását.

• Az Etikai és Egyeztető Bizottság – amennyiben létrehozására sor került –, vagy a feladatait ellátó önkormányzati szerv tevékenységét testületileg, illetve legalább három tagja útján látja el.

 

A mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása

 

• A területi szövetségi mandátumvizsgáló és szavazatszámláló feladatokat a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság, ennek hiányában Jelölő Bizottság látja el.
• Létrehozása esetén a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság a Területi Szövetség állandó, a Küldöttközgyűlés Alapszabály szerinti működését segítő önkormányzati szerve, amely a Küldöttközgyűlésnek és az Elnökségnek tartozik felelősséggel.
• A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnökből és két tagból áll, az elnököt és a tagokat a tisztújító küldöttközgyűlési ülést követő évben a Küldöttközgyűlés választja meg öt évre.
• A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnöke és tagjai a Területi Szövetségben más tisztséget – ide nem értve a küldöttközgyűlési tagságot és a szakmai testületekben történő megbízatást – nem tölthetnek be, területi szövetségi alkalmazásban nem állhatnak, területi szövetségi díjazásban – ide nem értve az SZMSZ-ben meghatározott tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhetnek.
• A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymás-, valamint szövetségi tisztségviselő Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.
• A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság vagy e tárgyban a feladatait ellátó önkormányzati szerv éves küldöttközgyűlési beszámolásra nem kötelezett.
• A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság, vagy a feladatait ellátó önkormányzati szerv feladatait a Küldöttközgyűlés üléseihez igazodóan maga állapítja meg.

 

A Jelölő Bizottság

 

• A Jelölő Bizottság a Területi Szövetség állandó, a tisztségviselői választást előkészítő és elősegítő önkormányzati szerve, amely a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel.
• A Területi Szövetség Küldöttközgyűlése a Jelölő Bizottságot a tisztújító ülést megelőzően, legalább 30 nappal korábban hozza létre.
• A Jelölő Bizottság elnökből és a tagegyesületenként delegált egy küldöttközgyűlési tagból áll, az elnököt a delegált tagok közül a tisztújító küldöttközgyűlési ülést követő évben a Küldöttközgyűlés választja meg öt évre.
• A Jelölő Bizottság elnöke a Területi Szövetségben más tisztséget – ide nem értve a küldöttközgyűlési tagságot és a szakmai testületekben történő megbízatást – nem tölthet be, szövetségi alkalmazásban nem állhat, szövetségi díjazásban – ide nem értve az SZMSZ-ben meghatározott tiszteletdíjat és költségtérítést – nem részesülhet.

 

A szakmai testületi feladatellátás

 

• A szakmai testületek – létrehozásuk esetén – a Küldöttközgyűlés és az Elnökség, valamint az Iroda javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó feladatait látják el, támogatva az Iroda feladatellátási és döntéselőkészítési munkáját.
• Az állandó szakmai testületek konkrét feladatát és működési körét, tagjainak számát és területi szövetségi díjazását a Küldöttközgyűlés az SZMSZ-ben, eseti szakmai testület esetében – ideértve a megbízatás időtartamát is – az Elnökség határozza meg.
• Az SZMSZ-ben meghatározott állandó bizottságok elnökeit az Elnökség egyetértésével az elnök határozatlan időre bízza meg.
• Az elnök – az állandó bizottság elnökének javaslatára – az állandó bizottsági tagokat határozatlan időre, az eseti bizottság elnökét és tagjait határozott időre bízza meg.
• A bizottsági struktúráról és feladatellátásról az SZMSZ rendelkezhet azzal, hogy annak igazodnia kell a horgászszövetségi szakmai testületi rendszerhez.
• A szakmai testületek feladataik ellátásához igénybe vehetik az Iroda infrastruktúráját és szakmai segítségét.

 

IV. fejezet

15. §

A Területi Szövetség tisztségviselői,

a tisztségviselőkre és a Küldöttközgyűlés tagjaira vonatkozó szabályok

 

• A Területi Szövetség vezető tisztségviselői:

1. az elnök,
2. az elnökhelyettes,
3. az ügyvezető igazgató,
4. az elnökségi tagok.

• A Területi Szövetség tisztségviselői a Jelölő Bizottság elnöke, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai.
• Jelen Alapszabály alkalmazásában a Küldöttközgyűlés tagjai a tisztségviselői megbízatással, megbízással nem rendelkező küldöttek.
• A Területi Szövetség tisztségviselőjének csak olyan magyar állampolgár választható, illetve bízható meg, aki

1. nagykorú és cselekvőképességét a tevékenysége gyakorlásához szükséges körben nem korlátozták, továbbá nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától,
2. tagegyesület tagja,
3. bejelentett állandó magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik,
4. elfogadó nyilatkozatában hozzájárul a jegyzőkönyvezett véleménye, szavazata nyilvánosságához.

• Az (5) bekezdés előírásain túl továbbá kizáró ok miatt nem lehet vezető tisztségviselő

1. akit korábban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól,
2. akit a Területi Szövetség tevékenységével összefüggő foglalkozástól korábban jogerősen eltiltottak, – küldöttközgyűlési határozattal történő mentesítés hiányában – az eltiltás hatályától függetlenül,
3. aki – küldöttközgyűlési határozattal történő mentesítés hiányában – a Területi Szövetség tevékenységével összefüggő célra létrehozott egyéb érdekvédelmi szövetség, vagy egyéb civil szervezet – ide nem értve a horgászszervezetet – tisztségviselője, tagja, vagy munkavállalója,
4. aki – küldöttközgyűlési határozattal történő mentesítés hiányában – a Területi Szövetség tevékenységével összefüggő célra létrehozott gazdasági társaság tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója.

• A tisztségviselői megbízatás a jelölést követően a tisztségre történő megválasztással vagy munkaviszony létesítésével és az ellátandó tisztségre vonatkozó elfogadó nyilatkozat aláírásával keletkezik.
• Valamennyi tisztségviselő és küldöttközgyűlési tag megválasztása esetén köteles a legjobb tudása szerint képviselni a Területi Szövetség érdekeit, felelősen és pártatlanul ellátni feladatait, s e munkájához jogosult igénybe venni az Iroda infrastruktúráját és szakmai segítségét.
• Küldöttközgyűlési, vagy elnökségi határozat meghozatala során ügyleti összeférhetetlenség okán nem szavazhat az a küldöttközgyűlési tag, illetve tisztségviselő:

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a határozat alapján a Területi Szövetség költségvetése terhére – ide nem értve Alapszabály szerinti normatív alapú juttatások-, előzetesen meghatározott döntési logikájú pályázati támogatások-, valamint jogszabály vagy Alapszabály, illetve az SZMSZ szerinti, a tisztség ellátásához általánosan kapcsolódó tiszteletdíjak, költségtérítési lehetőségek meghatározását – előnyben, juttatásban részesül,
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
4. akinek – ide nem értve az általános, horgászattal kapcsolatos díjak és feltételek meghatározását – a Ptk. szerinti hozzátartozója érdekelt a döntésben,
5. aki a döntésben érdekelt gazdasági szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
6. aki a döntésben érdekelt civil szervezetnek, gazdasági társaságnak tisztségviselője,
7. aki egyéb módon anyagilag érdekelt a döntésben.

• Valamennyi küldöttközgyűlési tag, illetve tisztségviselő a szavazás előtt köteles az ülést levezető elnöknek bejelenteni ügyleti összeférhetetlenségét, illetve azt a tényt, ha ilyen összeférhetetlenségről más, szavazati jogosultsággal rendelkező tisztségviselő esetében tudomása van.
• A tisztségviselői megbízatás megszűnik:

1. a mandátum időtartamának lejártával,
2. lemondással,
3. az tagegyesületi tagság megszűnésével, ha a tisztségviselő másik tagegyesületben 60 napon belül nem létesít újabb tagsági viszonyt,
4. visszahívással,
5. a 75. életév betöltésével
6. a tisztségviselő halálával.

• Az ügyvezető igazgató és a területi irodavezető(k) megbízatása a (11) bekezdésben meghatározottakon túl megszűnik a munkaviszonyának megszűnésével, illetve megszüntetésével.
• A tisztségviselő visszahívását a Küldöttközgyűlés, illetve az Elnökség tagjainak több mint fele indítványozhatja a megbízatásról döntő önkormányzati szerv felé, ha azt az elnöknek – az elnök esetében az elnökhelyettesnek – írásban, az esedékes ülést megelőzően legalább 15 nappal korábban bejelentették.
• A Küldöttközgyűlés tagegyesület által megválasztott tagjai esetében a visszahívás jogát a küldöttet megválasztó tagegyesület a saját alapszabálya alkalmazásával gyakorolja.
• A Jelölő Bizottság tagjait a delegáló tagegyesület a saját alapszabálya alkalmazásával hívhatja vissza.

 

16. §

Az elnök és az elnökhelyettes

 

• Az elnök a Területi Szövetség felelős vezetője, így megbízatása keretében:

1. a Területi Szövetség nevében az Alapszabály és az SZMSZ keretei között kötelezettségeket vállalhat és jogokat szerezhet,
2. irányítja a Területi Szövetség munkáját,
3. képviseli a Területi Szövetséget,
4. javaslatot tesz állandó szakmai testületek létrehozására, meghatározza az eseti szakmai testületek feladatait,
5. gyakorolja – a horgászszövetségi hozzájárulással létrehozott – Területi Szövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok tulajdonosi jogait,
6. a Területi Szövetség SZMSZ-ében foglaltak szerint kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol,
7. Az Elnök az Elnökség egyetértési jogának elismerésével megbízza, illetve felmenti az ügyvezető igazgatót, a megbízás keretében – a bérezésre vonatkozó horgászszövetségi minimumfeltételek figyelembevételével – megállapítja a munkabérét és az egyéb juttatásait,
8. megbízza a Területi Szövetség tulajdonában, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, megállapítja a munkabérüket és az egyéb juttatásaikat,
9. egyszemélyben gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató felett, valamint a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggő munkáltatói jogokat az irodavezető, valamint az Iroda szervezeti egységeinek vezetői felett,
10. megbízza a Területi Szövetség által a regionális, területi, kishatármenti hazai és nemzetközi szervezetekbe, valamint a regionális, területi szakmai és egyéb testületekbe delegált tagokat, meghatározza feladataikat,
11. munkájáról folyamatosan beszámol a Küldöttközgyűlésnek,
12. gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára az Alapszabály, az SZMSZ, vagy küldöttközgyűlési-, illetve elnökségi határozat meghatároz.

• A Területi Szövetség elnökét akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, az operatív feladatellátás tekintetében pedig az ügyvezető igazgató helyettesíti.
• Az elnökhelyettes az elnök általános helyettese.
• A Területi Szövetség, mint jogi személy nevében önálló aláírásra az elnök jogosult. Ha nem ők az aláírók és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, akkor két képviseleti joggal felruházott személy, az elnökhelyettes és az ügyvezető igazgató együttes aláírása szükséges.
• A Területi Szövetség (4) bekezdésben nem említett tisztségviselője, illetve más alkalmazottja, megbízottja csak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli meghatalmazás alapján láthat el képviseletet. Képviseletre jogosító meghatalmazást az elnök vagy egyetértése esetén az ügyvezető igazgató adhat.
• A Területi Szövetség, mint civil szervezet jegyzése a szövetség hivatalos iratain úgy történik, hogy a képviselő az iratokat a szövetség teljes vagy rövidített elnevezése alatt önállóan, egyszemélyben, vagy a (4) bekezdésben meghatározott kettős aláírással – hiteles aláírási nyilatkozatának megfelelően – saját névaláírásával és a szövetség pecsétjével látja el.

 

17. §

Az ügyvezető igazgató

 

• Az ügyvezető igazgató a Területi Szövetség folyamatos napi ügyviteléért, a szövetség horgászszövetségi közfeladat-ellátásban és szakszövetségi feladatellátásban történő közreműködésért felelős vezetője, így megbízatása keretében:

1. biztosítja az önkormányzati szervek, az ügyintéző szervezet és a szakmai testületek működésének feltételeit, segíti és összehangolja munkájukat,
2. támogatja a Területi Szövetség választott vezető tisztségviselőinek feladatellátását,
3. folyamatos kapcsolatot tart a tagokkal, megszervezi és levezeti az SZMSZ-ben meghatározott értekezleteket,
4. a Területi Szövetség SZMSZ-ében foglaltak szerint kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol,
5. egyszemélyi felelős vezetőként vezeti az Irodát, irányítja az irodavezető és az egyéb munkavállalók munkáját, gyakorolja a számára az SZMSZ-ben meghatározott munkáltatói jogokat,
6. közreműködik a Területi Szövetség Alapszabálya, valamint az SZMSZ elkészítésében, kiadja az Iroda ügyviteli szabályzatait,
7. összehangolja a döntés-előkészítő tevékenységet, gondoskodik a Küldöttközgyűlés és az Elnökség ülésére kerülő előterjesztések elkészítéséről, a meghívók elkészítéséről és elküldéséről, az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről és közzétételéről, a határozatok nyilvántartásáról és a küldöttközgyűlési határozatok közzétételéről, végrehajtásuk megszervezéséről és a végrehajtás ellenőrzéséről,
8. gondoskodik a tagokról-, a horgászokról-, a vízterületekről, azok telepítéseiről és fogásairól, szolgáltatásairól és minősítéséről készült, előírt horgászszövetségi vagy területi szövetségi nyilvántartások vezetéséről,
9. gondoskodik az önkormányzati szervek és a szakmai testületek tisztségviselői, tagjai, a szövetségi kitüntetettek nyilvántartásáról, valamint a tagi-, egyesületi-, tisztségviselői jubileumok nyilvántartásáról és elismeréséről, az elismerési és kitüntetési javaslatok elkészítéséről,
10. munkájáról folyamatosan beszámol az Elnökségnek és az elnöknek,
11. gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára az SZMSZ, vagy elnökségi határozat meghatároz,
12. ellátja a horgászsport területi vezetői feladatait,
13. ellátja azon egyéb feladatokat, melyekkel az Elnökség, vagy az elnök megbízza.

• Az ügyvezető igazgatói munkakör – eltérő horgászszövetségi döntés hiányában – kizárólag főállású munkaviszony keretében tölthető be.
• Az ügyvezető igazgatóval a Területi Szövetség képviseletében eljáró elnök – a Horgászszövetség egyetértési jogára is figyelemmel – a közfeladat-ellátással összefüggésben átadott közfeladat-ellátási közreműködői feladatkörök felelős és számonkérhető ellátása érdekében munkaviszonyt létesít.
• Az ügyvezető igazgatót – távolléte, akadályoztatása esetén – a területi irodavezető helyettesíti.
• Az ügyvezető igazgatói munkakör betöltetlensége, illetve az ügyvezető igazgató tartós akadályoztatása esetén őt a területi irodavezető helyettesíti, e munkakör betöltésének hiányában a helyettesítő személyét, a helyettesítés módját és annak korlátait az elnök határozza meg. Az akadályoztatás akkor minősül tartósnak, ha az akadály előreláthatóan több mint 30 napon keresztül fennáll. Amennyiben a tartós akadályoztatás meghaladja a 90 napot, abban az esetben az Elnökség a soron következő ülésén dönt az ügyvezető igazgatói feladatok ellátásáról.

 

18. §

A területi irodavezető és a szövetségi szervezeti egységek vezetői

 

• Az elnök az ügyvezető igazgató javaslatára, az ügyvezető igazgató általános helyettesítésére, illetve a gazdasági vezetői feladatok ellátására területi irodavezetőt nevezhet ki.
• A területi irodavezető megbízatása keretében:

1. ellátja a Területi Szövetség gazdasági vezetői feladatait,
2. felelős a Területi Szövetség gazdálkodásáért, gondoskodik a szövetség vagyoni eszközeinek szabályszerű, Alapszabályban, SZMSZ-ben, horgászszövetségi szabályozásban és az éves működési költségvetésben meghatározott célú, hatékony és átlátható felhasználásáról,
3. a Területi Szövetség SZMSZ-ében foglaltak szerint pénzügyi és közbeszerzési ellenjegyzési jogkört gyakorol,
4. elkészíti a Területi Szövetség éves számviteli-, a közfeladat-ellátásra vonatkozó pénzügyi-, valamint az Ectv. szerinti-, továbbá a Terület Szövetség tulajdonában, többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves számviteli beszámolóját,
5. működteti a Területi Szövetség vezetői információs, tájékoztatási és statisztikai rendszerét,
6. munkájáról folyamatosan beszámol az ügyvezető igazgatónak,
7. gyakorolja mindazon egyéb jogköreit, melyeket számára az SZMSZ, vagy elnökségi határozat meghatároz,
8. ellátja azon egyéb feladatokat, melyekkel az elnök, az elnökhelyettes vagy az ügyvezető igazgató megbízza.

• A területi irodavezetői munkakör – eltérő horgászszövetségi döntés hiányában – kizárólag főállású munkaviszony keretében tölthető be.
• A területi irodavezetővel a Területi Szövetség képviseletében eljáró elnök munkaviszonyt létesít.
• A területi irodavezetőt – távolléte, akadályoztatása esetén – a Területi Szövetség SZMSZ-ében meghatározott munkavállalója helyettesíti.
• Az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység vezetője az Alapszabályban meghatározott, erre jogosult tisztségviselők utasítása szerinti irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló egység munkáját.
• A szervezeti egység vezetője felelős az egység SZMSZ-ben meghatározott feladatainak ellátásáért.
• A szervezeti egység vezetőjét – távolléte, akadályoztatása, vagy a munkakör betöltetlensége esetén – az ügyvezető igazgató utasítása szerint kijelölt munkavállaló helyettesíti.
• A szervezeti egység vezetője koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek határidős és jogszerű intézését, a kiadott feladatok teljesítését.
• A szervezeti egység vezetője ellátja azon egyéb feladatokat, melyekkel az ügyvezető igazgató vagy a területi irodavezető megbízza.

 

V. fejezet

A Balaton-térségi Szolgáltató Iroda

 

• Az Iroda a Területi Szövetség működtetésével, horgászszövetségi közfeladat-ellátási és szakszövetségi közreműködői feladataival, szolgáltatásaival, gazdasági tevékenységének és ügyvitelének ellátásával foglalkozó általános ügyintéző szervezet.
• Az Iroda munkáját a Horgászszövetség szabályozásaival összhangban, belső szabályzatai alapján, önállóan és felelősen végzi.
• Az Iroda szervezeti felépítésének úgy kell kiépülnie, hogy az önkormányzati szervek, a szakmai testületek, valamint a választott vezető tisztségviselők munkavégzését elkülöníthető, világos alá- és fölérendeltségi viszonyokkal rendelkező szakmai területeinek segítségével hatékonyan, gyorsan és pontosan kiszolgálhassa.
• Az Iroda főbb feladatai közé tartozik:

1. a Területi Szövetség napi ügyeinek vitele, az Alapszabályban, valamint kiadása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban más szervhez, szervezethez nem telepített ügyekben a döntések meghozatala, a horgászszövetségi közfeladat-ellátási és szakszövetségi közreműködői feladatok ellátása, a területi érdekképviseleti tevékenység kiemelt támogatása,
2. a területi támogatási programban illetékes szerv, vagy szakmai testület javaslatára döntés a tagegyesületi támogatásokra irányuló pályázatok elbírálásáról,
3. a horgászsport területi feladatainak támogatása, a területi versenynaptár megalkotása, az aktuális területi versenyszabályzatok kiadása,
4. a Területi Szövetség tulajdonába, hasznosításába tartozó ingatlanok (horgásztanyák, horgászboltok és egyéb létesítmények), horgászkikötők, vízi állások kezelése, állagmegóvása, gazdaságos üzemeltetése, egyéb hasznosítása, a tárgyköri területi szövetségi szolgáltatások biztosítása,
5. a balatoni halgazdálkodás támogatása, a területi szövetségi vízterületek halgazdálkodási feladatainak ellátása, a tagi és egyesületi halgazdálkodás segítése, támogatása,
6. javaslattétel a területi szövetségi összevont területi jegyek rendszerére, azok árrendszerére, tételes áraira és tagegyesületi árvisszaosztására, az egyéb területi szövetségi szolgáltatások tartalmára és díjaira,
7. a pénzügyi, szakmai beszámolók elkészítése, azoknak a döntéshozóhoz az Alapszabályban, valamint az SZMSZ-ben meghatározott módon történő előterjesztése,
8. az éves költségvetési terv elkészítése és annak az Elnökség, majd a Küldöttközgyűlés elé terjesztése, gazdálkodás az elfogadott költségvetés keretében, a területi szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó, a Küldöttközgyűlés és az Elnökség hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, a Területi Szövetség könyveinek és vagyonkataszterének vezetése,
9. a területi szövetségi, irodai szabályzatok folyamatos aktualizálása, illetve az arra történő javaslattétel, a működéssel kapcsolatos iratok megőrzése, az irattár vezetése,
10. a határozatok nyilvántartása, a Határozatok Tárának folyamatos üzemeltetése,
11. a tagi- és tagdíj-fizetési nyilvántartás, a tagi, a tagegyesületi és a horgászokra vonatkozó statisztikai és információs rendszer adatainak nyilvántartása, a HORINFO folyamatos felhasználói üzemeltetése és működtetése,
12. a területi kommunikációs feladatok ellátása, koordinálása azzal, hogy a Területi Szövetség nevében nyilatkozattételre kizárólag az elnök vagy az ügyvezető igazgató jogosult, továbbá országos vagy területi szövetségi, tagegyesületi alhaszonbérlettel érintett ügyekben a nyilatkozattételhez a Horgászszövetség előzetes engedélye szükséges.
13. a Területi Szövetség Alapszabályában, SZMSZ-ében, valamint a területi szövetségi szabályzatokban meghatározott-, illetve az elnök által kiadott egyéb feladatok ellátása.

 

VI. fejezet

20. §

Átmeneti rendelkezések

 

• A jelen Alapszabály elfogadása előtt fennálló közhasznú minősítés esetén az Alapszabály elfogadásával egyidejűleg kérelmezni kell az illetékes Törvényszéknél a közhasznú nyilvántartásból való törlést, az esedékes köztartozások, egyéb kötelezettségek rendezése mellett.
• Az SZMSZ-t legkésőbb a jelen Alapszabály törvényszéki jóváhagyását követő 90 napon belül kell a Küldöttközgyűlésnek elfogadnia.
• A jelen Alapszabály elfogadása előtt létrehozott, a Területi Szövetség tulajdonában, résztulajdonában lévő gazdasági társaságok, alapítványok esetében a Küldöttközgyűlés köteles a célszerűség és a költséghatékonyság felülvizsgálatára, az átalakításról, vagy a megszüntetésről szóló határozat legkésőbb 2024. július 1. napjáig történő kiadása mellett.
• Az Iroda szervezetét – az Alapszabály 19. §-ában meghatározott kereteknek megfelelően, a működőképesség folyamatos biztosítása mellett – a jelen Alapszabály hatályba lépését követően, de legkésőbb 2024. júnus 1. napjáig ki kell alakítani, az Alapszabály elfogadásakor működő általános ügyintéző szervezeti megoldások fejlesztésével, szükség szerinti átalakításával.
• A tisztségviselői megbízásokra vonatkozó életkori előírások a jelen Alapszabály hatályba lépését követő első általános tisztújítás időpontjától alkalmazandóak, és e szabályok a továbbiakban kötelező érvényűek az ügyvezető igazgatóra, a területi irodavezetőre, az Iroda szervezeti egységeinek vezetőire is.
• A jelen Alapszabály alkalmazásában az első általános tisztújítás időpontja: [2024. november 30-ig.]

21. §

Záró rendelkezések

 

• Jelen Alapszabály a Horgászszövetség tagszövetségi minta-alapszabálya alapján készült el, az engedélyezett kiegészítésekkel.
• A Területi Szövetség csak a Horgászszövetség által engedélyezett módon és horgászszervezeti körben, szövetséggel, egyesülettel egyesülhet és csak szövetségekre, egyesületekre válhat szét (jogutódlással történő megszűnés), ellenkező esetben elveszíti a horgászszövetségi közfeladat-ellátási és szakszövetségi feladatellátási közreműködői státuszát, valamint az alhaszonbérbe adott állami vízterületek halgazdálkodási hasznosítási jogát.
• Egyesülés, szétválás esetén a Horgászszövetség közfeladat-ellátása és sportági szakszövetségi feladatellátásában való közreműködés tekintetében jogutódlás a horgászszövetségi kizárólagosság okán nem keletkezhet.
• Ha a Területi Szövetség a feltárt és bizonyított hiányosságok miatt, horgászszövetségi vagy egyéb hatósági-felügyeleti eljárás következtében elveszíti a horgászszövetségi közfeladat-ellátási és szakszövetségi feladatellátási közreműködői státuszát, akkor – a Horgászszövetség Alapszabályában és egyéb szabályozásaiban meghatározott eljárás keretében – egyidejűleg a Horgászszövetség által számára alhaszonbérbe adott állami, vagy többségi tulajdonú vízterületek halgazdálkodási hasznosítási joga is visszavételre kerül.
• Ha a Területi Szövetség a Horgászszövetség által számára alhaszonbérbe adott állami, vagy többségi tulajdonú vízterületek esetében ismétlődően nem tartja be a telepítések bejelentésére és lebonyolítására, a Horgászszövetség által jóváhagyott
• A megszűnés feltétele mindegyik esetben, hogy a Területi Szövetség függő vagyoni viszonyainak lezárására irányuló, az Ectv. szerint megfelelő eljárás lefolytatását követően a Törvényszék a Területi Szövetséget a nyilvántartásából törli.
• A Területi Szövetség esetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról, valamint a megszűnésről rendelkező jogszabályokat kell alkalmazni.
• A Területi Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén – ide nem értve a horgászszövetségi közfeladat-ellátási és a szakszövetségi feladatellátási közreműködés megszűnése tekintetében a jogszabály, vagy a horgászszövetség által előírt kötelezettségeket – a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott módon – ennek hiányában a Törvényszék döntése alapján – kell a kijelölt horgászszervezetnek átadni.
• A fennmaradó vagyon sorsáról a Törvényszék a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Területi Szövetség törlésével száll át az új jogosultra.
• A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben elsődlegesen a Ptk. és az Ectv., valamint a Hhvtv., továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései irányadók, mely jogszabályok keretei között a Küldöttközgyűlés bármely itt nem szabályozott kérdésben határozatot hozhat.
• A jelen Alapszabályt a Területi Szövetség Küldöttközgyűlése a Balatonfűzfőn, 2024. november 28. napján megtartott ülésén, a KGYT-14/2024 (XI.28.) számú határozatával fogadta el és azt 2024. december 1. napján lépteti hatályba.

 

 

Balatonalmádi, 2024. november 28.

 

Alulírott, Balogh Tibor igazolom, hogy az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

 

	Balogh Tibor
	elnök
	Lakcíme: 8175 Balatonfűzfő, Vadrózsa u. 14.
Előttünk, mint okirati tanúk előtt:
Név  …………………………………………….	2. Név: ……………….…………………………
Aláírás: …………………………………………	Aláírás: …………….……………………………
Lakóhely: ………………………………………	Lakóhely: ………….……………………………