A vizet, a Balatont járó emberek már régóta tudják, hogy április elseje, Hugó napja nemcsak a beugratások, a tréfálkozások ideje, hanem fontos eseménynek, a balatoni viharjelző szolgálat indulásának időpontja is. Az április 1-jén kezdődő tavi viharjelzési szezon október 31-éig tart. A tavi viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adja ki. A Balatonnál ez már a 88. viharjelzési szezon. A tó viharjelzési szempontból három medencére van felosztva: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső és a tihanyi szorostól keletre lévő keleti medencére. A viharjelzési fokozatok: Alapfok: ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 40-45 km/h sebességet. Nincs jelzés a viharjelző berendezéseken.
Elsőfokú viharjelzés esetén a szél várhatóan erősebb lesz, mint 45 km/h, azonban nem haladja meg a 60 km/h sebességet; a viharjelző berendezés lámpái percenként 45-ször sárga villogó fénnyel villannak fel.
Másodfokú viharjelzés esetén már viharos – 65 km/h-t meghaladó – szél várható; a viharjelző berendezés lámpái percenként 90-szer sárga villogó fénnyel villannak fel.
Másodfokú viharjelzés esetén már viharos – 65 km/h-t meghaladó – szél várható; a viharjelző berendezés lámpái percenként 90-szer sárga villogó fénnyel villannak fel.
A meteorológiai szolgálat viharjelző obszervatóriuma folyamatosan figyeli a tavak aktuális és várható időjárását, szükség esetén pedig viharjelzést ad ki. Az elsőfokú viharjelzés az erős , a másodfokú pedig a viharos szélre figyelmeztet. A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órás „időelőnnyel” adják ki.
A Balatont (és a Velencei-tavat) érintő, folyamatosan frissülő időjárási információk szabadon hozzáférhetők az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület honlapján, továbbá a meteorológiai szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazásán keresztül.
A Balatont (és a Velencei-tavat) érintő, folyamatosan frissülő időjárási információk szabadon hozzáférhetők az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület honlapján, továbbá a meteorológiai szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazásán keresztül.
Fentebb közöltük, hogy ez a 88. viharjelzési szezon. Akit érdekel a balatoni viharjelző szolgálat története, az a Wikipedián az alábbiakat találja: 1934. július 8-án Dr. Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján indult meg a balatoni viharjelzés. Kezdetben 15 riasztóállomásból állt a rendszer. A vihar közeledtét viharágyúkkal és árbócokra felhúzható piros színű viharjelző kosarakkal jelezték. A szolgálatot a Magyar Vöröskereszt Egylet Önkéntes Motoros Testületének balatoni osztálya alakította meg Siófokon mint „vízből mentő szolgálat”-ot. Zách Alfrédnak, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettesének ötlete alapján kezdődött el a viharjelzés a második világháborút követően, amely 1951. június 30-án indult újra, és május 15-től szeptember 15-ig működött a nyaralóidényben. Erős szélre sárga, viharveszélyre piros jelzőrakéták figyelmeztették a vitorlásokat és a fürdőzőket. Ez a megoldás egészen az 1980-as évek közepéig működött. 1988-tól távvezérelt fényjelző berendezések rendszere váltotta fel a rakétázást. 2012 óta a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából 3 medencére osztották, így csak a viharhoz valóban közeli területeken kell időlegesen korlátozni a vízen tartózkodást.