A polihisztor
Képeket nézegetek: adriai horgászat Opatijában, emlékezetes gardázás és filmforgatás a tihanyi kútban, süllőzés forgatással színesítve a Kutassy László emlékversenyen. A szervező horgásztárs Dr. Kiszely Pál, iskolatársam.
Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia-kémia szakán végezte, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolán angol nyelvtanári képesítést szerzett. Huszonhárom évig tanított a füredi Lóczy Lajos Gimnáziumban, öt éven át a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakközépiskola és Szakképző Intézet igazgatója. A biológiai tudományok doktora, a tanítás mellett kutatási tevékenységet folytat. Angolul, németül, spanyolul és franciául beszél. 1998-tól 12 éven át Balatonfüreden alpolgármester, a város díszpolgára, a helyi horgászegyesület alelnöke lassan harminc éve.
Régen találkoztunk, legutóbb Tihanyban, ahol mindketten a balatoni horgászatért életmű díjat vehettünk át, akkor nem volt idő horgászatról beszélgetni, most pótolhatjuk.
– Édesapád Balatonföldváron a Honvéd vitorlázó telepén dolgozott hajóépítőként. Nem véletlen hogy jópár évtizeddel később számos más munkád mellett te is építettél hajót, többek közt két különleges jégvitorlást. De erről majd később, mesélj a gyermekkori horgászatokról!
– A nyarakat édesapám mellett töltöttem, az első, komolyabb horgászbotomat apám készítette. Kiszuperált tőrpengéhez nyelet fabrikált, gyűrűket kötött rá. A korábbi mogyorófa vesszőhöz, a gombostűből hajtott horoghoz képest minőségi felszerelés lett. Békéshalas horgászként kezdtem, szeretek ma is keszegezni, pontyozni, de a ragadozóhalas horgászat vonz igazán. Türelmetlen vagyok, nem bírom a kapástalanságot, megyek a hal után.
– Mennyire követed a horgászipar változásait?
– A ragadozóhalas horgászat eszközeit figyelem, a békéshalas horgászaté olyan iparággá fejlődött, amit képtelenség követni. Nézegetem azért a rengeteg különféle csalit, amik szerintem elsősorban a horgásznak és nem a halnak szólnak.
– Nagy változásokat élünk meg manapság a tavon, tavaly és az idén is elszaporodott a kékalga. Ez ügyben számos vizsgálat folyik, de kevés szó esik például a hínáros békaszőlőről, ami keleti medencében erőteljesen terjeszkedik.
– Őt szeretjük, mert a Balaton ősi hinara, de egyik rokonát, a fésűs békaszőlőt már kevésbé. Képes két-három méterre megnőni, fonalas szerkezetű, elágazó. Nem túlzok, hatalmas gubancmezőket alakítanak ki, a halak sem kedvelik, képtelenség benne horgászni. Az elmúlt húsz évben nagyon örültünk a folyamatos kristálytiszta gyönyörű balatonvíznek, ami horgászati szempontból nem a legmegfelelőbb, mert azt jelzi, hogy vannak olyanok, akik kiszűrik az apróbb táplálék-szervezeteket. Ilyen például a kvaggakagyló (Dreissena rostriformis bugensis), amely hihetetlen mennyiségben elszaporodott. Táplálék szempontjából a pontynak, bodorkának, talán még a dévérnek is jó, de a kishal ivadéknak nem, mert nekik kevesebb táplálék jut.
– Mindkettőnk kedvenc hala a süllő, ami évtizedek óta táplálék gondokkal küzd.
– Ez valós veszély, de én elsősorban nem a vízben keresem az okát. A parton kell körülnézni! Amit mondani fogok, régi teóriám, sokan vitatják. Neked emlékezni kell a hatvanas évek Tagore sétány előtti vízére, ami a sirályok birodalma volt. Megfordult ott számos más madár is, de vadkacsa csak elvétve! Ártalmatlannak tűnik a dolog, az emberek etetik őket kenyérrel, szeretettel. A régi időkben a sétány előtti víz küszíváskor hemzsegett a kishaltól. Manapság ezen a szakaszon nincsen küszívás! Megfigyeltem, hogy a veszteglő nagy hajók kormánylapátján lévő moszatra kezdtek el ívni, ott még kevésbé találják meg a kacsák. Az általuk befalt küszök mennyisége elenyésző ahhoz, amilyen pusztítást végeznek az ikrán! Lerakja a hal az ikrát a kövezések moszatjára, ahonnan a kacsa, aminek a csőre direkt arra van kiképezve, hogy le tudja onnan szopogatni az apró víziállatokat. Évtizedek óta zajlik ez, a küszívás folyamatosan csökken. De nemcsak itt, naponta járok Füred és Tihany között, és tudom, hogy nem beszélhetünk értékelhető küszívásról, és akkor még nem szóltunk a télről, amikor a küsz bemegy az öblözetekbe bandázni, telelni. A kacsák is ott vannak és összehangoltan támadják a küszöket!
– Néhány éve drámai harcsapusztulás hozta ránk a frászt.
– Többféle teória létezik, én az angolnában keresem az egyik okot. Elsősorban a nagy harcsák pusztultak. Melyik angolnát tudja könnyen megfogni a harcsa, a beteg angolnát! A nagy angolna pusztulások mellett voltak kisebbek is, a kutatók többféleképpen magyarázzák az okokat. Az 1991-es pusztulást eleinte egy bizonyos féreg behurcolásával, ám az 1985-ben elpusztult állatok testén ugyanolyan bevérzéseket és egyéb tüneteket találtak annak idején, holott az említett élősködők ekkor még nem voltak a Balatonban. A legvalószínűbbnek tűnik, hogy a dolgok kedvezőtlen összejátszása okozhatta a két nagyobb és számtalan kisebb pusztulás mindegyikét. Rendkívül meleg időszakok, a stressztől legyengült halak nem bírtak ellenállni a vízbe került vegyianyagoknak, elsősorban a rovarírtószereknek. A beteg angolnák lehettek a vektorai, a kór átvivői a harcsákba, én ebben biztos vagyok.
– A korábbi évtizedekhez képest nem túlzás azt mondani, a Balaton jelenlegi állapota labilis.
– Egyetértünk. Évek óta nem fagy be a tó, ilyenkor korábban soha nem látott öt-hat ezres tömegben megjelennek a kormoránok, de lehet, hogy még nagyobb számban. Ezt nem kutatja senki, pedig kellene. A garda, ami emblematikus hala a tónak, nagy veszélyben van, a kormorán napi hat-hét gardát simán benyel, de lenyeli a 70 dekás süllőt is. Mutatok neked Tihanyban készült fényképet József nádor főherceg egykori nyári nyaralójának kikötőjéről. Hófehér guanó borítja a fák törzsét! A kormoránok eleinte a Kis-Balatonon garázdálkodtak, aztán áttértek az alsóörsi éjszakázós helyre, (hálistennek ott engedélyezett a ritkításuk a halgazdálkodó embereinek) ahonnan áttelepültek ide. A terület zárt, elhagyatott, de lakott területnek minősül, ergo nem lehet zavarni a kormoránokat sem. Az itt éjszakázó kormoránoknak könnyen elérhető innen a keleti medence bármelyik pontja, de repülésnyi távolságra vannak a Tihanyi-kúttól, a gardák ismert gyülekező helyétől. A legnagyobb segítség a befagyott Balaton lenne. Két-három hónapon át úgy, mint 1962-63 telén, akkor 110 napig borította jég a tavat! Ha csak ezer kormoránnal számolunk, ami fejenként naponta csak egy kiló halat eszik meg,- most nagyon visszafogott számokat mondok,- akkor ezer kormorán egy tonna halat eszik meg egy nap! Nemcsak teméntelen mennyiségű gardát pusztít el, de a benne lévő ikrát is! A hiányzó garda ivadék meg hiányzik a süllő táplálékából.
– Kutató biológusként tartalmas éveket töltöttél Tihanyban a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében.
– Herodek Sándor igazgató úrtól sok segítséget kaptam, ő a Balaton biológiájával foglalkozott és jó szívvel támogatta kutatásaimat, többek közt a rákokkal való munkásságomat. Foglalkoztam biológus hallgatókkal, közülük többen is a rákokból diplomáztak. Ennek köszönhetően az igazgató felterjesztett, mint kutató tanárt akadémiai kitüntetésre. Büszke vagyok erre, együtt vehettem át Harka Ákossal, akinek munkásságát cikkei és prezentációi alapján már ismertem, nagy tisztelője vagyok.
– A rákokkal való munkásságodat nemzetközi publikációid is tanúsítják. Mi vonzott a rákokhoz?
– Gyerekkoromban sokat jártam le rákászni dróthurkos bottal a Balatonra. Lenyűgözött a testük, alakjuk, életmódjuk. Jóval később már kutató biológusként rákfarmot szerettem volna létrehozni itthon, de sajnos nem sikerült. A hazai természetvédelem szerintem bizonyos esetekben túl szigorú, példát vehetnének a finnektől, németektől, svédektől, osztrákoktól, akik szintén védik a rákokat,- de ésszel. A hazai rákállományt, ha kell, erősítsük meg például telepítésekkel.
– Érdekes, amit mondasz, századokkal korábban a ráknak sokkal nagyobb jelentősége volt. Pálóczi Horvát Ádám verseiben néprajzi értékű megfigyeléseket tesz: „általában Fürednél, Tihanyban a patakokban sok rák van, ezeket a gyerekek nádtűz mellett fogják. Füreddel szemben látja a tihanyi partokat a rákászok fáklyáit”. Feltehetően éjjel lobogó nádfáklya fényénél mentek rákászni.
Halas- rákos szakmai utjaid kapcsán mindig van nálad horgászbot?
– Amikor lehetett, vittem magammal horgászfelszerelést, kivétel Kína, ahol szigorú protokoll szerint zajlottak a megbeszélések. Finnországban számtalanszor jártam, harmadik legnagyobb tavukban, az Inari-tóban horgászhattam motorcsónakból sleppelve, aztán az egyik befolyójánál partról pisztrángra és pénzes pérekre legyezhettem. Másik alkalommal a Teno folyón horgászhattam, ami Norvégia Finnmark megyéjében éri el a róla elnevezett, 70 km hosszú Tana-fjordot a Barents-tenger partján. Torkolatánál Európa egyik legnagyobb deltáját alakította ki. A világ egyik legjobb lazaczsákmányoló helyeként tartják nyilván, itt fogták ki az eddigi legnagyobb atlanti lazacot 1929-ben, 36 kilós volt. Húsz eurós napijegy ellenében lehet horgászni, motorcsónakkal felmentünk egy hosszabb szakaszon, majd lefelé csurogva dobáltunk léggyel kombinált műcsalikkal tengeri pisztrángra és lazacokra. Tengeri pisztrángot sikerült fognom, de a megakasztott lazac leverte magát a horogról. Még láttam lefordulni életem halát, ahogy elindul a messzeségbe, sajnáltam, mert arrafelé nem ritkák a 20-30 kilós példányok. Kárpótlásul kivittek a tengerre rákászni, több mázsát fogtunk, minden pillanatát élveztem. Hoztam haza is, megszerveztük a hűtőláncot, isteni étek lett belőle. Ráadásul kivittek tőkehalazni, szépszámú foltos tőkehalat fogtam, ami aztán kifilézve szintén hazakerült.
– Nagy gourman hírében állsz!
– A fogas a kedvencem. Állítom, hogy a világ bármelyik halával felveszi a versenyt. Az egyszerűen elkészíthető halas étkek híve vagyok. Nagyon szeretem a vajon óvatosan barnára sütött filéket, az a fontos, hogy az a gyönyörű hófehér lemezes húsa egyben maradjon. Készítek nyers sügér-filéből előételt, milliméter vékonyan szelt csíkokat helyezek zöldség vagy saláta ágyra, mellé könnyű fokhagymás joghurtos öntetet, fenséges könnyű és egészséges étel. Füstölök angolnát, készítek különféle rákételeket.
– Nézem a szobád falán lévő hangulatos képeket, van köztük jégvitorlásról készült.
– Nálam a pincében készült Törzs Imrével (ismert balatoni vitorlázó) mindjárt kettőt is építettünk cserébe az alapanyagért. DN típusú, 1937-ben a Detroit News hirdette meg az egyszerűen házilag elkészíthető jégvitorlás tervét, ez a típus lett a nyertes. Internetről töltöttem le a terveket, az eredetihez képest ez már a modernizált változat. Olyan, mint a Forma I- es autó, hegyes az orra, hátul kiszélesedő, csepp alakú. Jó széllel sima jégen 100 kilométeres sebességgel is száguldhatok, de lehet gyorsabban is menni vele. Jeges Balatonon, téli tájban, a tanúhegyek ölelésében, Füredtől Siófokig vagy Tihanyig száguldani,- férfias mulatság. Járt nálam 2017 márciusában a Dél-koreai TV társaság, jó időben érkeztek, még volt vitorlázható jég a tavon. Filmet készítettünk a balatoni jégvitorlázásról.
– Menjünk el egyesületed új tanyájára, restellem, hogy egykori füredi lakos lévén még nem jártam ott, pedig illő lett volna, hiszen tavaly szeptemberben ünnepelte fennállásának 65-ik évfordulóját az egyesület. Ha lehet, kérlek, hívd el az elnök urat is.
Mire leérünk már vár az elnök, Kovács István régi ismerős, örülök neki, lesz miről beszélgetnünk. Különös érzés itt lenni, az ötvenes években néhány utcával odébb laktunk, szaladásnyira az Esterházy strandtól, a Brázay villától (MSZMP üdülő), gyerekkori horgászataink állandó színhelyétől. Nem jártam erre hatvan éve, elveszik a tekintet a hotelek rengetegében, a mindent igényt kielégítő Eszterházy és Kisfaludy strandok embertömegében, és legnagyobb meglepetésemre az egykor tiltott MSZMP üdülő partszakasza is szabaddá vált. Egy hektáros területről van szó, amiben érintett az egyesület is. Ismerve a mai viszonyokat, nem nagyon tudok arról, hogy elzárt vízparti területet nyissanak meg a nagyközönség, többek közt a horgászok számára. Balatonfüreden megtörtént a csoda. A beruházás külön figyelmet fordít a gyermekes családokra, a területen speciális tornaeszközök, kreatív fövenypart, tematikus játszótér, hinták, látványszökőkút és egyedi kialakítású panoráma stég is helyet kap. Épül ide étterem, ajándékbolt, nyilvános illemhely is. A fejlesztés során a Balatonfüredi Horgászegyesület tulajdonában álló 5100 négyzetméteres ingatlan bérbeadott részét, valamint az állami tulajdonban lévő, a Szívkórház vagyonkezelésében álló, jelenleg Brázay strandként ismert, mintegy 6100 négyzetméteres területet nyitják össze.
A horgászklub jövőre teljesen elkészül osztrák licensz alapján. Az osztrák cég kamerát szerelt fel az építkezésen, hogy azon keresztül ellenőrizze az építési technológia betartását és naprakészen követhesse a beruházás minden mozzanatát! Az alsó szinten tágas közösségi térben ülünk le, kilátással a Balatonra.
– 2019-ben volt 65 éves az egyesület, tekintélyes idő, van mire emlékezni.
– Mindannyian gyerekek voltunk az alakulás évében 1954-ben. Boti te talán emlékszel rá, hogy a volt orosz tiszti strand mellett a Kéki és a Siske patakok összefolyásánál kisebb delta alakult ki. A befolyónál a strand mellett a nád szélén állt egy stég, és a kezdetleges csónakkikötő. Az volt a bázis.
– Az orosz strandra emlékszem, a kikötő elveszik az emlékekben. Lépjünk tovább István a hetvenes évekbe!
– 1970-ben Kutassy Laci bácsi, az elnökünk az egyesület pénzéből megvásárolta azt a területet ahol most vagyunk. Akkoriban építettek ide stéget a nádfal elé, párhuzamosan a parttal kialakítva. A mai stégre csak mederbérleti szerződésünk volt, de az 2014-ben megszűnt, és jött az utasítás, hogy kikötőt kell építeni. Megkezdődtek a tárgyalások az önkormányzattal, akik a mi tulajdonunkért cserébe felajánlottak egy jóval nagyobb Natura 2000-es területet a hajógyár mellett, amin egy kapavágást sem ejthettünk volna. Itt megszakadtak a tárgyalások, mert mi a közműves vízparti területünkért hasonlót szerettünk volna. Fekete bárányok lettünk, mert a város gyógyüdülőhelyek zöldfelületi attrakcióinak fejlesztésére kiírt uniós pályázaton 270 millió forintot nyert, és az önrész hozzáadásával ebből készült volna el a beruházás. Ha mi nem engedünk, meghiúsult volna. Voltak jogvégzett tanácsadóink, akik kiderítették, hogy nem kell átadnunk a területet, ha egy részét bérbe adjuk a városnak, akkor nem veszítik el a pályázati lehetőséget. Elvitt néhány évet az életünkből ez a vita, de végül csatát nyertünk. Az önkormányzat 25 évre bérli tőlünk a területet, akkora az értékkülönbség a mi ingatlanunk javára, hogy a város felajánlotta, épít nekünk 19 férőhelyes csónakkikötőt és megkapjuk ezt az épületet is, amire épül az új korszerű horgásztanya. A Balatonfüredi Városfejlesztő Alapítványtól kapunk kölcsönt, nulla százalékos kamattal, abból tudjuk befejezni a felső részt. A tanya felső szintjén vendégek fogadásra alkalmas apartmanok lesznek. Annak bevételéből szeretnénk majd a kölcsönt törleszteni, és számolnunk kell a más jelentős költségekkel is.
– A tagság hogy fogadta a tanyaépítés ötletét?
– Voltak viták, de aránylag hamar szót értettünk, az egyesület elnöksége egy emberként állt ki a leendő új horgásztanya, csónakkikötő megépülése mellett. Ez a beruházás mérföldkő az egyesület életében. 2014-ben indult a terv, 2016-ban sikerült tető alá hozni, együttműködési megállapodásunk és bérleti szerződésünk van az önkormányzattal. Van még két bérleményünk, az egyik itt a paksiak mellett, a Dunántúli Regionális Vízműtől bérelt szűk területen keresztül érhető el, másik Füred nyugati oldalán, a község határán a Nemzeti Vagyonkezelőé és az Önkormányzaté. Mindkettőn csónakveszteglő helyet szeretnénk kialakítani, készen vannak már a megvalósulási tervek.
– Pali, te egyesületi alelnök és alpolgármester is voltál ebben az időszakban. Hogy zajlottak a megbeszélések?
– Hosszú csatározások voltak, igyekeztem mindkét oldalt tisztességesen képviselni. Most úgy látom, hogy mi horgászok nagyon jól jártunk, de Füred is gazdagabb lett egy csodálatos horgásztanyával, ami a város presztízsét emeli, és nem kevés polgárának biztosit újabb kulturális helyet, ahol összejöhetnek. A horgásztanyán lehetőség lesz ifjúsági nevelésre, környezetvédelmi oktatásra. Úgy vélem, a város egyáltalán nem veszített avval, hogy mi nyertünk!
– Nekem nagyon rokonszenves egyesületi hozzáállás, ami nemcsak a tagdíj bevételre számít, hanem keresi a boldogulás más módját is. A szűkülő balatonparti horgászlehetőségek miatt még inkább felértékelődik a tanya! Körbe járva a házat, látszik, hogy nagy gondot fordítanak a rendre, tisztaságra, külön szekrények vannak kinn az udvaron a haltartók, merítők és más eszközök elhelyezésére. Az épületben lehetőség lesz akkumulátorok töltésére, csónakmotorok tárolásra. A vendég horgászoknak az apartman mellé villanymotorral felszerelt csónakot is biztosítanak. Aki főzni akar, annak korszerűen felszerelt konyha áll rendelkezésre, a helyiségek légkondicionáltak. Az apartmanokhoz az emeleten külön tároló részek tartoznak, horgászbotok, csizmák, ruhák kényelmesen elférnek benne.
– Látok néhány csónakot cölöpökhöz kikötve, ez átmeneti megoldás?
-Mutatom a horgásztelep fejlesztési tervét, ezen látszik, hogy a parttól távolodva lesz megépítve a bejáró rész, ami negyven méterre benyúlik a vízbe. Ennek két oldalán lehet kikötni a csónakokat. A bejáró végén épül az 5×12 négyzetméteres placc, ahol akár rendezvényeket is lehet tartani, de horgászni is lehet róla. A bejáró végén körív alakú védmű épül, felső koronájának szélessége egy méter, az ügyesebbek onnan is tudnak majd horgászni.
– Ez már engedélyezett terv?
– Igen, a vízügyi létesítési engedélyt már kiadták. Lesznek saját csónakjaink, az önkormányzattól kapjuk őket felszerelve mindennel, ami a balatoni horgászathoz szükséges. A tagság részére kellő számú csónakot biztosítunk, a viták elkerülése végett az interneten lehet majd előjegyeztetni, hogy mikor ki használhatja.
– Mi a helyzet avval a nem idevalósi horgásszal, aki az egyesület árusító helyén vásárol balatoni engedélyt?
– Beléphet hozzánk támogató tagként, és ötévi támogató tagság után rendes tagként szívesen látjuk a tanyán is.
– Az épület meghatározó anyaga a fa, jó itt üldögélni, a kilátás káprázatos, a ti vizeteken van a Brázay féle kőszobor, ami ugyan csak egy oszlop, de minden télen innen indul az egyik jellegzetes rianás Tihany felé. Gyerekkorom egyik kedvenc horgászhelye. A közelben van a korábbi években létesített iszapcsapda, ami rengeteg kősüllőt adott az errefelé horgászóknak. A stégek előtt víz kiváló bojlis horgászatra, a megmaradt és védeni való nádas kedvez a csukáknak, és aki süllőzni akar, számos jó helyet talál 1500 méteren. Ellenben a partközeli víz rendkívül hinaras lett. A süllőről jut eszembe a legnagyobb és legkülönlegesebb balatoni süllőfogó verseny, az általatok szervezett Kutassy László Süllő Kupa. Pali, úgy tudom ennek te voltál az egyik kitalálója, később főszervezője.
-1992-ben indult süllőfogó versenyként, Laci bácsi halála után,- aki rengeteget dolgozott az egyesületért, az ő emlékének adózva,- lett Kutassy László Süllő Kupa. Szerény létszámmal indultunk, de hamarosan híre ment, a legjobb években 150 db süllőt fogtak a résztvevők, köztük szép számmal 6 kiló felettieket. A verseny egyik kitalálójaként a fő célom az volt, hogy a Balatont, mint remek horgászvizet mutassuk be. Ehhez nagy szükség volt fotódokumentációra, így más versenyekkel ellentétben a halakat nem engedtük vissza, hanem behoztuk őket. A zsákmány behozásával kettős célunk is volt, szerettük volna a versenyt süllőfesztivállá bővíteni, amit aztán mások megcsináltak. Pedig a süllők elkészítése, kóstoltatása remek program lett volna. Időközben horvát testvérvárosunk, Opatija részvételével nemzetközivé vált a verseny. Opatijában harmincdekásnál nagyobb halat nem nagyon lehet fogni az ottani versenyen, itt pedig a horvátok több kilósakat is fogtak, ez óriási vonzerőt jelentett számukra. A kiíráson többször változtattunk, a csónakos horgászat nem veszélytelen, meg visszaélésekre is adott alkalmat, így maradt a vitorlásról és a hajóról való horgászat. Éjszakai versenynél nehéz kiküszöbölni a huncutságokat, bevontunk az ellenőrzésbe vízirendőröket, halőröket, jól működik a mobiltelefonos ellenőrzés, de így is előfordult, hogy ki kellett zárnunk versenyzőket. Szerencsére a nagy többség tisztességgel horgászik. Az álmaink közt szerepelt, hogy az egész Balatonra kiterjesztjük a versenyt, de be kellett látnunk, hogy nem tudnánk ellenőrizni. A verseny fénykorában három helyszínen is zajlott: Füreden, Alsóörsön és Fűzfőn. Az összesített verseny győztese lett a süllőkirály! A fűzfőiek egy alkalommal megverték a füredieket, mert nekik közelebb estek az aligai gamászai akadók, amit nagyon jól ismertek. Az emlékversenyt megelőzi a gyermek és ifjúsági korosztály részére kiírt küszfogó verseny, amelyet kora délután tartanak a Tagore sétányon.
– Korábban rendeztetek évadnyitó versenyt is.
– Igen, Fazekas László emlékversenynek hívtuk, sajnos megszűnt, ma már Füreden nem tudunk parti horgászversenyt rendezni, nincs elég meghorgászható szabad partszakasz. Kértük a strandtulajdonosokat, hogy a szezon indulása előtt engedélyezzék a verseny megrendezését, vállaltuk, hogy kitakarítva, ugyanolyan állapotban adjuk vissza, ahogy megkaptuk, de nem járultak hozzá. Túl vagyunk ezen, örülünk az új tanyának, ennek a nagyszerű közösségi térnek, ahol, ahogy erőm engedi, én is szívesen szerepet vállalnék az ifjúság nevelésében, előadások megtartásával, kézi foglalkozások, esetleg horgásztáborok megszervezésével. Jó lenne egyensúlyt tartani a való és a virtuális világ között. Ne csak azt lássa a gyerek, amit elé tol a számítógép, jöjjön ki a természetbe, barangoljon a nádban, találkozzon madarakkal, rovarokkal, halakkal, a horgászat képes a valóságos életet reprodukálni!
Zákonyi Botond