Gyászolunk, mert végleg elment sokunk, a horgászok szeretett Évája.
Gyászolunk, mert nem tehetünk mást, mert ez az élet kegyetlen rendje.
Gyászolunk, mert a gyász nemcsak kín, fájdalom és mélységes szomorúság, de a gyászolásban benne van az emlékezés is, a szeretet is, és benne van az az erő, amit az eltávozó hagyott maga után azzal a kisugárzással amely életében rá oly jellemző volt, amely erő ma már emlék, tapasztalat, sok mindenben követnivaló példa az ittmaradóknak.
Nagy Istvánné 2012. június 5-én 56 éves korában elhunyt, temetése 2012. június 9-én (szombaton) 16.oo órakor lesz Nemesvámoson.
Nagy Istvánné, Éva, Évike 1988. január 1-től 2011. február 19 -ig – huszonhárom évig – állt a horgászok alkalmazásában. Igen, a horgászok alkalmazásában, hiszen ilyen hosszú idő alatt többször vátozott a cégtábla, jöttek mentek a vezetők, változtak a testületek, a koncepciók, de ami állandó maradt az az ő munkája, munkájának pontossága, a munka iránti elkötelezettsége. És ami még ennél is fontosabb, jogilag huszonhárom évig, de ténylegesen huszonnégy évig magmaradt a horgászok iránti szeretete.
Éva! A mi munkánk olyan, hogy nap mint nap találkozunk a horgászokkal. Tudnod kell, hogy míg vivtad kegyetlen harcodat szinte nap mint nap kaptuk a kérdéseket: Évikéről mid tudtok? Évike hogy van? Éva, nem felejtettek el a horgászok.